Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Nyitókép: Karácsony Gergely/Facebook

Francia EP-képviselő: köztudott, hogy a magyar titkosszolgálatok az oroszoknak szivárogtatnak

„Városok a jogállamiságért” címmel rendeztek konferenciát a brüsszeli városházán, a belga és a magyar főváros közös szervezésében. A résztvevők között ott volt a házigazdákon kívül az EU igazságügyi biztosa, Budapest, Amszterdam, Prága és Varsó polgármestere, valamint több nemzetközi szakértő. Frissítés: a címben szereplő állítást később pontosította, helyreigazította a politikus.

„Ha a tagállamok és az EU jogi alapját jelentő jogállamiság megszűnik, azzal vége lesz az uniónak is” –fogalmazott a brüsszeli városházán a jogállamiságról rendezett konferencián Didier Reynders. Az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja szerint a jogállamiság támadás alatt áll, ezért határozott fellépésre van szükség, mert a párbeszéd önmagában már nem elég – számolt be a hvg.hu.

Didier Reynders emlékeztetett, hogy vannak más eszközök is, például a jogállamisági eljárás, aminek eredményeként Magyarország esetében három kohéziós alapból 6,3 milliárd eurót függesztettek fel. Azt is megemlítette, hogy a kifizetések felfüggesztése nem sértheti a végső kedvezményezettek érdekeit.

Utóbbi kijelentéssel vitába szállt a szintén jelenlévő Gwendoline Delbos-Corfield, zöldpárti francia EP-képviselő, a magyar jogállamiságról szóló EP-jelentés előadója. „Nincs eszközünk és nem is várhatunk olyan lehetőségre, hogy közvetlenül küldjünk pénzt. Néhányan azt mondják, hogy nincs gond, mert van jogállamisági mechanizmus, de a pénzt közvetlenül a városoknak küldeni ma nem lehetséges” – jelentette ki. A képviselő azonban tett ennél erősebb megállapításokat is, úgy fogalmazva, hogy

geopolitikai téren ma Magyarország konkrét veszélyt jelent az Európai Unióra.

„Évek óta tudjuk, hogy a kormány szervei, a titkosszolgálatok az oroszoknak szivárogtatnak” – mondta. Beszélt arról is, hogy a kormány a politikáját a félrevezetésre, a félretájékoztatásra építi.

A konferencián felszólalt Karácsony Gergely is – teszi hozzá a lap. Budapest főpolgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a demokrácia és a jogállamiság nem egyirányú út, azon vissza is lehet fordulni. „A jogállamiság és a demokratikus ellensúlyok terén Magyarország ma nagyon távol van attól, ami azoktól az államoktól várható el, amelyek csatlakozni akarnak az EU-hoz” – mondta Karácsony Gergely, aki szerint

azokban az országokban, ahol a kormányzat kihívásokkal küzd a jogállamiság terén, a fővárosok jelentik az utolsó szigetet.

„Viszont az uniós források visszatartása ezeket a városokat is sújtja, mert működési gondokat okoz. Ezért jogállamiság helyreállításának nemcsak elméleti, hanem gyakorlati jelentősége van” – jelezte.

A rendezvény keretein belül az öt városvezető egy nyílt levelet adott át Didier Reynders biztosnak. Ebben a Szabad Városok Paktuma felszólítja a bizottságot, hogy ismerje el a városokat nélkülözhetetlen partnerekként az emberi jogok tiszteletben tartásában és az Európai Unió alapelvei biztosításában.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×