A január 20-i, ramsteini találkozó kapcsán még a nyugati hatalmak Ukrajnának felajánlott nehézfegyverei volt a téma, most már arra fordult a narratíva, hogy az ukrán ellentámadás helyett az orosz offenzíva indul hamarabb – emlékeztetett Csiki Varga Tamás. Hozzátette, Oroszország talán jobban áll az idővel való versenyfutásban, hiszen az ukrán erősítésre még várni kell.

Elsősorban keleten, a donyecki térségben, Bahmutnál folytatódni fog a heves intenzitású harc, ez egybe vág az orosz vezetés által hangoztatott céllal, a Donbasz visszafoglalásával – fejtette ki a szakértő. Szeverodonyeck eleste óvatosságra inti a Csiki Varga Tamást, mert mint mondta, az is nagyon hosszú, két hónapos várakozás után esett csak el, ezért konkrét időt semmiképp nem mondana.

„Bahmutnál fennáll annak a lehetősége, hogy két oldalról be tudják keríteni, át tudják karolni az oroszok.

Ez a területfoglalás zajlott az elmúlt két hétben, és egy ponton logisztikai szempontból beláthatatlanná válik a város, tehát nem lenne meglepő, hogy ha az ukránok adott esetben kiürítenék.

Viszont ez nem feltétlenül jelentene olyan drámai áttörési pontot, mint amikor az ukránok törték át a frontot és foglaltak el nagyobb területeket, mert Bahmut mögött Szlovjanszk és Kramatorszk városai vannak nagyon erősen kiépített és mély, tagolt védelemmel, tehát legkésőbb ott valószínűleg az oroszokat meg lehet állítani, és ugyanolyan felőrlő, kivéreztető, hosszan húzódó harcok következhetnének, mint amit Bahmut esetében látunk hónapokon keresztül” – mondta Csiki Varga Tamás.

Hátrébb lépve kettőt, azt látjuk – folytatta –, hogy a donyecki front északi és déli szárnyán is élénkültek a harcok. Délen Zaporizzsja térségén lehet még orosz fókusz, ebben egy mélyebb átkarolás lehetősége rejlik. Északon Liman körzetére figyelhetnek, amit az ősszel foglaltak vissza az ukránok, a harapófogó északi állkapcsa volt az, annak visszaszerzése is bekerítéssel fenyegetne.

„A szakértők alapvetően arra mutatnak rá, hogy bár nagyon komoly emberállomány-erősítést kapott az orosz hadsereg, illetve veszik elő a legkülönbözőbb régi haditechnikát, alapvetően a terepviszonyok, a kiépített védelem nem teszik azt lehetővé, hogy gyors áttörő műveleteket hajtsanak végre” – szögezte le. Csiki Varga Tamás az előbbiek miatt úgy látja,

egy nagyobb terület elfoglalása sem döntené el nem hogy a háborút, de még a hadműveletet sem.

Az ősszel az ukránoknál volt a stratégiai kezdeményezés, fél év alatt az oroszok kedvezőbb helyzetbe kerültek. Az akkori területvesztés által kikényszerített részleges mozgósítás hatására most már 350-400 ezer orosz katona állomásozik ukrán területeken vagy azokhoz közel együttesen, ebből Ukrajna területén 200-250 ezren lehetnek. „Megszűnt az ukránok személyi állományában meglévő fölény, ami a tavalyi évet jellemezte” – summázott Csiki Varga Tamás.

Az ukránok várják a nyugati nehézfegyverzetet, de az valószínűleg nem a mostani védekezésben vagy az esetleges ukrán ellentámadásban jelenthet segítséget, hanem majd csak a veszteséget pótolhatják.

„Mennyiségileg az orosz fölény megmarad, a minőségi pedig változó helyi jelleggel az ukránok oldalán lehet” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Hozzátette, hogy a helyzet kiegyenlítettebb, az oroszok tüzérségi fölénye megmaradt, még akkor is, ha tüzérségi tűz intenzitása hullámzott és általában csökkenő trendet mutat.

(Nyitóképünkön katonák és Eduard Lobau fehérorosz önkéntes katona barátai kísérik koporsóját a temetésén Kijevben 2023. február 4-én. Lobau az orosz csapatok elleni harcokban esett el a kelet-ukrajnai Donyeck megyében.)