eur:
411.19
usd:
392.63
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Gilze en Rijen, 2015. október 13.Bemutatják a Malaysia Airlines malajziai légitársaság szerencsétlenül járt Boeing 777-es utasszállítójának egyik rekonstruált roncsdarabját egy sajtótájékoztatón a hollandiai Gilze en Rijenben 2015. október 13-án. A Holland Biztonsági Testület ezen a napon teszi közzé a gép katasztrófájának körülményeiről készült nemzetközi vizsgálat eredményeit. A repülőgép 2014. július 17-én zuhant le az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta donyecki területen fedélzetén 298 emberrel. (MTI/EPA/Robin Van Lonkhuijsen)
Nyitókép: MTI/EPA/Robin Van Lonkhuijsen

Vizsgálat - Vlagyimir Putyin dönthetett az utasszállítót megsemmisítő rakéta átadásáról, de nincs bizonyíték a kilövésről

A nyomozók szerint az orosz elnök adhatott utasítást arra, hogy a kelet-ukrajnai felkelőket légvédelmi rakétarendszerrel is ellássák. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy orosz elnök adott volna parancsot a gép lelövésére. Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Erős jelek utalnak arra, hogy maga Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen döntött a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét megsemmisítő, földi telepítésű, BUK típusú légelhárító rakéta átadásáról a szakadároknak - közölte a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt repülőgép ügyében eljáró nemzetközi nyomozócsoport szerdán.

A ügyben eljáró, holland vezetésű - holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű - nemzetközi nyomozócsoport közölte, az orosz elnök érintettségét egy orosz tisztségviselők közötti 2014-es telefonbeszélgetés lehallgatása bizonyítja; eszerint Putyin jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy a szeparatisták felszerelés iránti kérelmét teljesíteni lehessen.

De ennél tovább nem jutott a vizsgálat: További vádemelés nélkül felfüggesztették az MH17-es járat lelövésével kapcsolatos nyomozást, mivel nem áll rendelkezésükre elegendő bizonyíték újabb büntetőeljárások megindításához. Megjegyezték, sok új információt szereztek különböző érintettekről, köztük orosz tisztségviselőkről, a részvételükre vonatkozó bizonyítékok jelenleg azonban nem elégségesek ahhoz, hogy azok alapján új eljárásokat lehessen indítani.

Nem tudták konkrétan azonosítani azokat az Oroszország 53. kurszki dandárjából érkezett katonákat sem, akik személyesen felelősek a repülőgépet megsemmisítő rakéta kilövéséért. A BBC úgy értesült: a nyomozók arra nem találtak bizonyítékot, hogy Vlagyimir Putyin adott volna parancsot a gép lelövésére.

A Buk M2 rendszer szállító-indító járműve. Forrás:Wikipédia
A Buk M2 rendszer szállító-indító járműve. Forrás:Wikipédia

Novemberben az ügyben eljáró holland bíróság távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt két orosz és egy oroszbarát ukrán szeparatistát, akik a gépet eltaláló mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához. Igor Girkin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán az ukrajnai szakadár "Donyecki Népköztársaság" (DNR) "védelmi minisztereként" szolgált. A szintén orosz Szergej Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, az ukrán Leonyid Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

Kimondták továbbá, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték.

A rakétavető az 53. légvédelmi rakétadandártól, az orosz fegyveres erők Kurszk városában állomásozó egységétől származott.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbanó rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a legénység is életét veszette.

A térségben akkor már hosszú ideje folytak harcok oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg között.

A maláj légitársaság MH17-es járatának útvonala a lelövés helyszínéig. Forrás:Wikipédia
A maláj légitársaság MH17-es járatának útvonala a lelövés helyszínéig. Forrás:Wikipédia

Az ügyben vizsgálódó nyomozók olyan lehallgatott telefon beszélgetésekre hivatkoznak, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy az ukrajnai szakadárok felfegyverzése az orosz elnök döntése alapján folyt. A BBC szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a szeparatisták fegyverigényeit minden esetben Vlagyimir Putyinhoz továbbították, és ő személyesen döntött azokról. Viszont arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy az orosz elnök légvédelmi rakétarendszer szállítását is elrendelte volna - közölte a brit médiacég.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×