Infostart.hu
eur:
385.57
usd:
329.08
bux:
120466.52
2026. január 21. szerda Ágnes
Ferenc pápa egy svájci gárdista mellett heti általános audienciáján a Vatikán VI. Pál pápa termében 2023. január 11-én.
Nyitókép: Riccardo Antimiani

Ferenc pápa rágalomnak nevezte Gerhard Ludwig Müller bíboros bírálatait

Néha egyetlen szó is gyilkolni tud a katolikus egyházfő szerint, aki az egyházon belüli pletykaterjesztés és rágalmazás ellen emelte fel szavát szombati beszédében Gerhard Ludwig Müller német bíboros bírálatai nyomán.

A katolikus egyházfő kijelentette, a konfliktusokat a mindennapi életben is el kell kerülni „erőszak és a másik akár verbális támadása” nélkül. Nem könnyű – tette hozzá –, „mivel néha elegendő egyetlen szó, mely megsebezheti vagy megölheti fivéredet vagy nővéredet”.

Pusztítónak nevezte a rágalmazást és a pletykát, amely a pápa szerint a jelenlegi korban „mindennapi kenyérré” vált, és nagy fájdalmat tud okozni.

Ferenc pápa a munkavégzés közben tartós sérülést szenvedett személyek szövetségét fogadta. A vatikáni audiencián elhangzott szavai azonban mindenekelőtt Gerhard Ludwig Müller bíboros szombaton közölt állításaira reagáltak.

A Hittani Kongregáció volt vezetőjével január 27-én jelenik meg olasz nyelvű interjúkötet, Jó hiszemben címmel. A könyv első részleteit pénteken nyilvánosságra hozták.

Müller bíboros hangoztatta, hogy Ferenc pápa majdnem kizárólag a hozzá legközelebb állók befolyása alatt hozza meg döntéseit.

A bíboros egy „bűvös körről” beszélt, amely a pápa vatikáni lakóhelyeként szolgáló Szent Márta-házban övezi az egyházfőt.

Müller úgy vélte, teológiai szempontból felkészületlen személyekről van szó.

„Úgy tűnik, a Vatikánban az információk párhuzamosan áramlanak: egyik oldalon vannak az intézményes csatornák, amelyeken a pápa sajnos egyre kevésbé konzultál, másik oldalon állnak azok, akiknek véleménye még a püspökök és bíborosok kinevezésére is kihat” – jelentette ki Gerhard Ludwig Müller.

Példaként saját eltávolítását említette a Hittani Kongregáció éléről: a teológus bíborost XVI. Benedek nevezte ki, majd Ferenc pápa 2017-ben mással helyettesítette, a bíboros szerint egyik pillanatról a másikra, és ok nélkül.

Müller elítélte Ferenc pápa viszonyulását Giovanni Angelu Becciu olasz bíboroshoz is, akivel szemben jelenleg per zajlik a vatikáni bíróságon korrupció címén. Müller szerint a pápa készpénznek vette az olasz sajtóban megjelent, Becciut illető vádakat, és már a jogi eljárás előtt bűnösnek tartotta őt.

Müller bíboros úgy vélte, az egyház szexuális visszaélések elkövetésével gyanúsított tagjait sem részesítik hasonló bánásmódban,

a pápához közelebbi személyek kiváltságos helyzetben vannak.

A 75 éves bíboros, aki XVI. Benedek közeli munkatársának számított a nyugalmazott pápa december utolsó napján bekövetkezett haláláig, a kötetben számos témát érint, többek között beszél a nők szerepéről, a Miatyánk szerinte olasz nyelven téves fordításáról, valamint helyesnek nevezi a volt olasz belügyminiszter, Matteo Salvini, a Liga párt vezetője migrációs politikáját. Utóbbi nem számít újdonságnak, mivel a jobboldali politikus határzárási rendelkezéseit Müller bíboros már Salvini minisztersége idején, 2019-ben is támogatta.

Gerhard Ludwig Müller kitért XVI. Benedek lemondására is, kizárva, hogy a jövőben egy újabb nyugalmazott pápa lehessen. Úgy vélte, az egyház egy része azt várja, hogy a jelenlegi pápa is lemondjon, mivel akkor mással lehetne helyettesíteni. Megjegyezte azonban, hogy nem lehet egyházi törvényként előírni a mindenkori pápa lemondatását egy bizonyos számú szolgálati év után, ugyanakkor az „azt csinálok, amit akarok” mentalitás sem elfogadható az egyházfőtől.

Az esetleges következő konklávén pápaválasztónak számító Müller bíboros hozzátette, nem személyes döntésekről van szó, mivel a mindenkori pápa lépései érintik az egész egyházat, egymilliárd hívővel és több mint négyezer püspökkel.

XVI. Benedek halála óta sorra látnak napvilágot a visszaemlékezések és más kötetek. Elsőként a nyugalmazott pápa volt személyi titkára, Georg Gänswein könyve jelent meg, amelyben arról írt, hogy Ferenc pápa lefokozta őt. A könyv megjelenése után Ferenc pápa január 9-én zárt ajtók mögött fogadta a német érseket.

Gänswein gondozásában megjelent a XVI. Benedek írásait tartalmazó Mi a kereszténység? című könyv is, amelyben a volt pápa felidézte 2013. február 11-én bejelentett lemondását. A néhai pápa visszaemlékezése szerint nem volt terve azzal kapcsolatban, mit csinál a lemondást követően, de „elcsigázva” érezte magát, ezért vonult vissza. XVI. Benedek akarata szerint a könyv csak halála után jelent meg.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Zsiday Viktor elmondta, milyen reformra lenne szüksége a magyar adórendszernek

Zsiday Viktor elmondta, milyen reformra lenne szüksége a magyar adórendszernek

Konstruktív szakmai diskurzus van kialakulóban a hazai adórendszer megreformálásáról, legfrissebb fejleményként Zsiday Viktor, a nemrégiben visszavonult és sokak által követett befektetési szakember reagált Bethlendi András Portfolio-n megjelent írására. Zsiday szerint Bethlendi András adatai jól rámutatnak, hogy a magyar gazdagok vagyona GDP-arányosan jelentősen nőtt, miközben nem ruháztak be többet Magyarországon. Ennek az oka Zsiday szerint az, hogy a hazai kiszámíthatatlan gazdaságpolitika mellett erre nem volt lehetőségük. A szakember szerint a megoldás a foglyul ejtett állam (state capture) kiszabadítása és átlátható, kiszámítható keretrendszer kiépítése lenne. Zsiday szerint azonban nem a vagyonadó a megfelelő eszköz a reformra, célszerűbb lenne a társasági nyereségadó, az osztalékadó vagy a megtakarításokat terhelő adók kulcsának emelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×