Mint az Infostart is megírta, a francia kormány a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan 64 évre emelné a nyugdíjkorhatárt, ezt a miniszterelnök, Élisabeth Borne televíziós beszédben jelentette be. A szakszervezetek már jelezték: tiltakozási hullám lesz.

Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta, a nyugdíjreform kérdése évek, évtizedek óta a legnagyobb kérdés, a jelenlegi állapothoz nagyon ragaszkodnak a franciák, a megkérdezettek 68 százaléka nem támogat olyan reformot, amilyet a kormányfő bejelentett, hiába tűzte zászlajára a már második ciklusát töltő elnök, Emmanuel Macron is, mondván, a dolgozó réteg már nem bírja fedezni a nyugdíjkassza kiadásait.

Hogy a két év-e a baj vagy a részletszabályok, arról elmondta: mindkettő problémás.

"43 különböző, specifikus nyugdíjszámítási mód van a különböző szakterületekre, ezt is egyszerűsíteni kívánnák, de ez is privilégiumokat vonna el,

többek között a közlekedési vállalatok dolgozóitól, ami nyilván nem tetszik az érintetteknek. A reformnak minden eleme sért valakit, a szakszervezetek márpedig elég erősek Franciaországban, annak ellenére is, hogy taglétszámuk nem túl magas" – részletezte Fejérdy Gergely, utalva arra, hogy a 68 százalékos támogatottság ott áll a szakszervezetek mögött.

Az érdekképviseletek bejelentése szerint jövő héten már sztrájkba is lépnének az érintett szakmákban dolgozók, emiatt a kutató szerint félő, hogy olyan blokád alakul ki, mint amit 1995-ben ugyanemiatt már látni lehetett hosszú heteken át.

És mint hozzátette, a Nemzetgyűlésben sem arat a reform osztatlan sikert, a radikálisabb jobboldal is messzemenően ellenzi ezt, a kormány közben nincs is abszolút többségben.

Emmanuel Macron elnök ebben a helyzetben arra számíthat, hogy két jobboldali párt többséget alkotva átviszi a reformot, bár Fejérdy Gergely szerint ez sem biztos, "mert a pártfegyelem is kérdéses".

"Ne felejtsük el, hogy ez egy hosszú folyamat. Február 6-tól fogják tárgyalni a parlamentben. Először az alsóház elé kerül, utána a szenátus elé, amely még visszadobhatja a szöveget, ami újabb vitához vezethet. Az ördög pedig mindig a részletekben rejlik, lehetséges, hogy hosszú hónapokig tartó folyamat előtt állunk, és

ha sokáig megbénul az ország, lehet, hogy vissza kell táncolni ebből a programból vagy még tovább lazítani. Hosszú és fájdalmas folyamat lesz ez Franciaország számára"

– latolgatta az esélyeket a kutató.

Beszélt még arról is, hogy Emmanuel Macron elnöki megítélése kiemelkedően jó, 30 százalék fölötti, ezt tépázhatja meg a nyugdíjreform, de az ellenállás inkább a tervnek szól, nem az ő személyének.

Ennek a nyugdíjreformtervnek a párizsi kormányok 2-3 évente nekifutnak, a bicskája azonban – mint Fejérdy Gergely hangsúlyozta – mindnek beletört eddig, pedig a kassza már most is feszít.