Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Nyitókép: Pixabay

Rákerült a szignó az ukrán kisebbségi törvényre

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt, amelyet hevesen bíráltak a kárpátaljai magyar szervezetek.

A 8224. számú törvénytervezetet az államfő aláírásával december 29-én küldték vissza a törvényhozásba - olvasható a parlament honlapján pénteken megjelent közleményben.

A törvény elfogadása az egyik feltétele az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének.

A parlament honlapján közzétett törvény szerint az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselőinek joguk van az önazonossághoz, társadalmi szervezetek létrehozásához és a békés gyülekezéshez, rendelkeznek a nézetek és meggyőződések, a vallás, a gondolkodás és a szólás szabadságával, joguk van részt venni a politikai, gazdasági és a társadalmi életben, valamint megőrizni kulturális önazonosságukat.

A jogszabály - szövege szerint - biztosítja a jogot a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad használatára a magán- és a közéletben, szóbeli és írásbeli formában, a törvény adta határokon belül.

A 2001-ben tartott legutóbbi ukrajnai népszámlálás szerint a lakosok 22,18 százaléka volt valamelyik nemzeti kisebbség képviselője. A legnagyobb etnikai csoportot az oroszok alkották, akik a lakosság 17,3 százalékát tették ki.

Az elmúlt években Ukrajnában oktatási és nyelvtörvényt fogadtak el, amelyek célja az érintett kisebbségek szerint anyanyelvük kiszorítása a közéletből. Ez elsősorban az orosz nyelv ellen irányult, de korlátozták más nemzetiségek nyelvhasználatát is.

A nemzeti kisebbségek jogainak megsértését kifogásolta a román, a bolgár és a magyar parlament is. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 2017-ben határozatot fogadott el, amelyben az oktatás ukrán nyelvűvé tételének felülvizsgálatát ajánlotta. A nemzeti kisebbségek védelmének szükségességre a Velencei Bizottság is több ízben felhívta a figyelmet.

A törvényt december 15-én közös nyilatkozatban bírálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a kárpátaljai magyarság két nagy érdekvédelmi szervezete is. Rámutattak, hogy a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, "nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem" - áll a nyilatkozatban.

A két magyar szervezet szerint a törvény jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az alkotmány rendelkezéseinek, illetve az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához a nemzeti kisebbségek jogainak védelme tekintetében.

Címlapról ajánljuk

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.
Látszik, mire készül Unger Anna a vagyonvisszaszerzési hivatallal – kibuktak a részletek a 2027-es költségvetésből

Látszik, mire készül Unger Anna a vagyonvisszaszerzési hivatallal – kibuktak a részletek a 2027-es költségvetésből

A 2027-es költségvetésben már önálló fejezetként szerepel a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amely jövőre több mint tízmilliárd forintból gazdálkodhat. Unger Anna elnök korábban arról beszélt, hogy egy mintegy 150 fős létszámmal számol, de a keretből akár 200 munkatárs is foglalkoztatható lenne, átlagosan havi bruttó 1,96 millió forintos juttatással. A törvény szerint a büdzsét a hivatal elnöke állítja össze, a kormány pedig változtatás nélkül köteles benyújtani az Országgyűlésnek, így a tételeket nem a Tisza-kabinet határozta meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×