Infostart.hu
eur:
390.72
usd:
339.74
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának végén 2021. október 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Most a lengyelek akadályozhatják meg, hogy Magyarország hozzájusson az EU-s pénzekhez

Brüsszeli diplomáciai források szerint Lengyelország vétót akar emelni a nemrég elfogadott uniós döntés ellen.

Négy uniós diplomata is megerősítette a politico.eu hírportálnak, hogy a lengyel kormányfő, az Európai Unió csúcsértekezletén meg akarja vétózni a három napja létrejött egyezséget.

Mateusz Morawieckinek nem Magyarországgal, hanem a globális minimumadóval van baja. Viszont ezt egy csomagban tárgyalta az EU a magyar helyreállítási tervvel és az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatással. Márpedig, ha a csomag egyik eleme ellen vétót emel valamelyik tagállam, akkor az összes többi is elbukik.

Ha nem sikerül a lengyeleket jobb belátásra bírni, akkor Magyarország elveszítheti az 5,8 milliárd eurót (2300 milliárd forintot) kitevő, vissza nem térítendő támogatásainak hetven százalékát. Ugyanis erről még ebben az évben meg kellene állapodnia a magyar kormánynak Brüsszellel. Hétfőn éjjel még úgy tűnt, az egyezség létrejött és az unió elfogadta a Covid-19 járvány után magyar helyreállítási tervet.

Azonban ezt a cseh elnökség javaslatára egy csomagban tárgyalták a tagállamok képviselői a globális minimumadóval és az Ukrajnának nyújtandó támogatással. A csehek célja ezzel az volt, hogy a közös hitelfelvétel ellen tiltakozó magyar kormányt kompromisszumra kényszerítse. Ez meg is történt és Magyarország végül belement abba, hogy az Európai Unió közös hitelfelvételből finanszírozza Ukrajnát. Sőt, a magyar vezetés még a globális minimumadóval szembeni ellenkezését is feladta.

Most viszont a lengyelek ágálnak az új adónem ellen és ezzel veszélybe sodorhatják nemcsak Ukrajna támogatását, hanem a Magyarország EU-s pénzeink kifizetését is.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×