eur:
394.32
usd:
370.16
bux:
65045.06
2024. április 19. péntek Emma
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a NATO madridi csúcstalálkozójának második napi ülése után az Ifema kongresszusi és kiállítási központban 2022. június 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/ZIPI

Jens Stoltenberg: A NATO nem vesz részt az ukrajnai konfliktusban, de...

A NATO készenlétben van, és kész megvédeni minden centiméternyi szövetséges területet - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy bukaresti konferencián, amely a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozójával párhuzamosan zajlik.

A Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettes által alapított román civil szervezet, az Aspen Institute és a German Marshall Fund konferenciáján Stoltenberg arra emlékeztetett, hogy az ukrajnai háború kezdete óta kettőről négyre emelték a szövetséges harccsoportok számát a térségben, ezek közül egy Romániában van. "A NATO és a szövetségesek nem vesznek részt az ukrajnai konfliktusban, de olyan mértékű támogatást nyújtunk Ukrajnának, amelyre eddig nem volt példa, hiszen Ukrajnának joga van megvédeni magát" - mondta a főtitkár.

Stoltenberg szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja kudarcnak bizonyult, és erre Putyin brutalitással reagál. Úgy vélte, hogy Oroszország a téli időszakot mintegy fegyverként használja, és az orosz csapatok azért támadják az ukrán polgári célpontokat, hogy fennakadásokat okozzanak Ukrajna energia- és a vízellátásában is.

A NATO-főtitkár úgy vélekedett, hogy amennyiben a szövetségesek győzni hagyják az orosz elnököt, nagyobb árat fognak fizetni, mert Putyin és más autoriter vezetők levonják a következtetést, hogy céljaikat elérhetik a nyers erő alkalmazásával, így máskor még több erőszak alkalmazására éreznek bátorítást.

Elmondta azt is, hogy a NATO bővítése demokratikus döntések eredménye, és nem Oroszország ellen irányul. Hozzátette: a NATO akkor bővül, amikor a szabad és független nemzetek úgy gondolják, hogy másokkal együtt nagyobb biztonságban vannak. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna csatlakozhat-e a NATO-hoz, reményét fejezte ki, hogy a bukaresti külügyminiszteri találkozó megerősíti a nyitott ajtók politikáját.

Stoltenberg saját országa, az Oroszországgal határos Norvégia esetét hozta fel példaként. Felidézte: Moszkva 1949-ben azzal fenyegetőzött, hogy provokációnak fogja tekinteni, ha Norvégia a NATO tagja lesz. Rámutatott: csatlakozásuk nem provokáció volt, hanem a norvégok szabad és demokratikus akarata, és örül, hogy az alapító tagállamok ezzel egyetértettek. Leszögezte: Vlagyimir Putyin nem tagadhatja meg a szuverén nemzetektől azt a jogot, hogy meghozzák saját döntéseiket. Szerinte az orosz elnök a demokráciától és a szabadságtól való félelmében ellenzi az észak-atlanti szövetség bővítését.

Stoltenberg méltatta Románia szerepét is Ukrajna támogatásában.

Címlapról ajánljuk
Az óvóhelyre kellett menekíteni Kijevben a német gazdasági minisztert

Az óvóhelyre kellett menekíteni Kijevben a német gazdasági minisztert

A háború kitörése óta másodszor látogatott Ukrajnába a német gazdasági miniszter. Robert Habeck célja az volt, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megerősítéséről tárgyaljon A vizit alig huszonnégy órás volt, közben ugyanakkor a háború viszontagságait egy kijevi óvóhelyen is tapasztalhatta.

Harry hercegi címe bánhatja, hogy állandó amerikai lakos lett

Harry herceg, III. Károly angol király kisebbik fia hivatalosan is felszámolta kapcsolatait Nagy-Britanniával. Így értékelik a szigetországban a lépését, hogy az Egyesült Államokat jelölte meg állandó lakhelyeként. Felmerült, hogy emiatt elveszítheti hercegi címét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×