Infostart.hu
eur:
385.56
usd:
329.37
bux:
120210.09
2026. január 21. szerda Ágnes
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a NATO madridi csúcstalálkozójának második napi ülése után az Ifema kongresszusi és kiállítási központban 2022. június 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/ZIPI

Jens Stoltenberg: A NATO nem vesz részt az ukrajnai konfliktusban, de...

A NATO készenlétben van, és kész megvédeni minden centiméternyi szövetséges területet - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy bukaresti konferencián, amely a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozójával párhuzamosan zajlik.

A Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettes által alapított román civil szervezet, az Aspen Institute és a German Marshall Fund konferenciáján Stoltenberg arra emlékeztetett, hogy az ukrajnai háború kezdete óta kettőről négyre emelték a szövetséges harccsoportok számát a térségben, ezek közül egy Romániában van. "A NATO és a szövetségesek nem vesznek részt az ukrajnai konfliktusban, de olyan mértékű támogatást nyújtunk Ukrajnának, amelyre eddig nem volt példa, hiszen Ukrajnának joga van megvédeni magát" - mondta a főtitkár.

Stoltenberg szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja kudarcnak bizonyult, és erre Putyin brutalitással reagál. Úgy vélte, hogy Oroszország a téli időszakot mintegy fegyverként használja, és az orosz csapatok azért támadják az ukrán polgári célpontokat, hogy fennakadásokat okozzanak Ukrajna energia- és a vízellátásában is.

A NATO-főtitkár úgy vélekedett, hogy amennyiben a szövetségesek győzni hagyják az orosz elnököt, nagyobb árat fognak fizetni, mert Putyin és más autoriter vezetők levonják a következtetést, hogy céljaikat elérhetik a nyers erő alkalmazásával, így máskor még több erőszak alkalmazására éreznek bátorítást.

Elmondta azt is, hogy a NATO bővítése demokratikus döntések eredménye, és nem Oroszország ellen irányul. Hozzátette: a NATO akkor bővül, amikor a szabad és független nemzetek úgy gondolják, hogy másokkal együtt nagyobb biztonságban vannak. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna csatlakozhat-e a NATO-hoz, reményét fejezte ki, hogy a bukaresti külügyminiszteri találkozó megerősíti a nyitott ajtók politikáját.

Stoltenberg saját országa, az Oroszországgal határos Norvégia esetét hozta fel példaként. Felidézte: Moszkva 1949-ben azzal fenyegetőzött, hogy provokációnak fogja tekinteni, ha Norvégia a NATO tagja lesz. Rámutatott: csatlakozásuk nem provokáció volt, hanem a norvégok szabad és demokratikus akarata, és örül, hogy az alapító tagállamok ezzel egyetértettek. Leszögezte: Vlagyimir Putyin nem tagadhatja meg a szuverén nemzetektől azt a jogot, hogy meghozzák saját döntéseiket. Szerinte az orosz elnök a demokráciától és a szabadságtól való félelmében ellenzi az észak-atlanti szövetség bővítését.

Stoltenberg méltatta Románia szerepét is Ukrajna támogatásában.

Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája például azzal, hogy átlépték a kedvezményes fogyasztási határt.

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×