Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.48
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Nuclear Power plant with red field and blue sky
Nyitókép: TomasSereda/Getty Images

Német atomerőművek: a hamu alatt izzik a parázs

A német kancellár élt a számára biztosított jogokkal, és hatalmi szóval vetett véget az atomerőművekkel kapcsolatos, a koalíció felbomlásával is fenyegető vitának. Németország még üzemben lévő három atomerőműve átmeneti ideig tovább működhet, és ily módon - ha csak hónapokra is - hozzájárulhat az energiaellátási gondok enyhítéséhez. A koalíción belüli nézeteltérések azonban a kancellári döntéssel aligha szünnek meg.

A szociáldemokrata kancellár az SPD két koalíciós partnere, a Zöldek és a szabad demokrata FDP közötti vitát lezárva közölte, hogy a három erőmű üzemidejét legfeljebb 2023. április 15-ig hosszabbítják meg.

Hivatalos levelében Olaf Scholz a kormányzati munka rendjéről szóló szabályzat első paragrafusára hivatkozott, miszerint a kancellárt illeti meg a politikai irányvonal meghatározásának joga és a miniszterek kötelesek végrehajtani minden döntést, amelyet a kancellár ezen jogával élve hoz.

A Zöldek a hétvégén tartott kongresszusukon még külön határozatot is elfogadtak arról, hogy csak két erőmű üzemidejét lehet meghosszabbítani, a harmadikat pedig az eredeti terveknek megfelelően az év végén le kell állítani, és nem szabad újabb fűtőelemet vásárolni.

A nukleáris energia használatát az 1980-as évek elejétől elutasító Zöldekkel szemben a liberálisok azt sürgették, hogy mindhárom erőművet tartsák üzemben egészen 2024 végéig, és működtetésükhöz rendeljenek újabb fűtőelemeket.

Több neves gazdasági szakértő, köztük a mindenkori német kormány mellett működő, úgynevezett bölcsek tanácsa azon a véleményen volt, hogy az energiaválság miatt szükséges az atomerőművek további működtetése.

A tekintélyes német üzleti napilap, a Handelsblatt a kancellári döntéssel kapcsolatban három nyertesről és egy vesztesről beszélt.

A lap a nyertesek között első helyen a fogyasztókat említette, akik számára az atomerőművek működtetésével az áramellátás az átmeneti időszakra jobban biztosított.

A nyertesek közé sorolta a kancellárt, akinek - legalábbis egy időre - sikerült enyhíteni az egyre súlyosabbá váló koalíciós válságot.

A harmadik nyertes a Handelsblattt szerint a liberális Szabad Demokrata Párt, illetve annak elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszter, akinek sikerült elérnie a három erőmű április közepéig történő üzemeltetését.

Ezzel szemben a vesztes a zöld párti Robert Habeck gazdasági miniszter, aki pártja kongresszusi határozatával is szembemenve kénytelen-kelletlen elfogadta a három atomerőmű működtetésének meghosszabbítását.

A lap értékelését tükrözték az érintettek első nyilatkozatai.

Ezzel a döntéssel együtt tudok élni - fogalmazott Habeck, aki szerint a Zöldek Pártja hű marad az Olaf Scholz vezette koalícióhoz.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy pártja parlamenti képviselői az elkövetkező napokban megszavazzák majd azt a törvénymódosítást, amely szükséges az erőművek további üzemben tartásához.

A párt több magas rangú képviselője ugyanakkor jelezte, hogy a kialakult helyzetről mindenképp tárgyalni kívánnak.

A Zöldek egyik legtekintélyesebb politikusa, a korábbi környezetvédelmi miniszter Jürgen Trittin bírálta a kancellári döntést.

Trittin szerint az szakmai, illetve műszaki szempontból nem igazolható, azt semmifajta működési teszt nem támasztja alá, ráadásul politikai szempontból is rendkívül kérdéses.

A párt parlamenti frakciójának több képviselője jelezte: a frakció megvitatja majd, hogy miként viszonyuljanak a kancellári döntéshez.

A liberális FDP vezető politikusai ugyanakkor üdvözölték a kancellár döntését annak ellenére, hogy a párt az atomerőművek működési idejének eredetileg jóval hosszabb távra, azaz 2024-ig szóló meghosszabbítását követelte.

"Az észszerűség győzött" - fogalmazott a szabad demokrata Marco Buschmann igazságügyi miniszter.

Az FDP energiapolitikai szóvivője úgy vélte, hogy Scholz döntése jelentős támogatás pártjának.

A liberális párt az idei tartományi parlamenti választásokon - legutóbb a közelmúltban Alsó-Szászországban - sorozatos kudarcokat szenvedett.

Több pártpolitikus ennek nyomán a koalícióból való kilépést sem zárta ki.

Az ARD a történteket értékelve emlékeztetett, hogy Olaf Scholz kancellár a kormányzati munka rendjéről szóló szabályzat alapján a politikai irányvonal meghatározásának jogával élt.

A miniszterek pedig kötelesek végrehajtani minden döntést,

amelyet a kancellár ezzel a joggal élve hoz.

Az ARD szerint erre szükség volt, mert nem volt meg a kellő tekintélye.

Ilyen döntést egy kancellár azonban csak egy alkalommal hoz. Legközelebb - hasonló esetben - már a bizalmi kérdés felvetése következhet.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×