Infostart.hu
eur:
387.42
usd:
333.5
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Szingapúr, 2018. június 11.Mike Pompeo amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Szingapúrban 2018. június 11-én. Donald Trump amerikai elnök június 12-én találkozik Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezetővel a szingapúri Sentosa szigetén található Capella Hotelben. A történelmi jelentőségű összejövetel során először ül tárgyalóasztalhoz hivatalban lévő amerikai elnök az észak-koreai vezetővel. (MTI/AP/Susan Walsh)
Nyitókép: Susan Walsh

Mike Pompeo: lejárt a feltétlen bizalmon alapuló együttműködés ideje Kínával

Ezúttal a volt külügyminiszter nyilatkozott Tajvan kapcsán.

Lejárt a feltétlen bizalmon alapuló együttműködés ideje Pekinggel, amelynek egyre határozottabb törekvései a kelet- és délkelet-ázsiai térségben összehozták a hasonlóan gondolkodó nemzeteket - jelentette ki a Tajvanra látogató Mike Pompeo, aki Donald Trump elnöksége idején külügyminiszter volt az amerikai kormányban.

A politikus egy gazdasági fórumon Kaohsziung városban úgy fogalmazott:

"Ha szabad 21. századot akarunk, nem pedig Kína (uralta) századot, amelyről Hszi Csin-ping (kínai államfő) álmodik, akkor véget kell vetni a vak együttműködés régi paradigmájának".

Pompeo, aki Donald Trump korábbi amerikai elnök egyik "legepésebb" tanácsadója volt Kínával kapcsolatban, úgy érvelt: "Kína agresszív magatartása diplomáciai, katonai és gazdasági téren (...) megváltoztatta ezt a régiót. Még közelebb hozta egymáshoz azokat, akik a békét és a kereskedelmet részesítik előnyben".

Kína saját tartományának tekinti a de facto autonóm, demokratikus szigetet, és rendszeresen hangoztatja, hogy ha kell, erőszakkal is visszaszerzi a fennhatósága alá. Ellenáll minden olyan diplomáciai lépésnek, amely legitimitást adhatna Tajvan önállóságának.

Donald Trump elnökként rendkívül kétértelműen nyilatkozott Kínával kapcsolatban. Időnként dicsérte a kínai elnök határozottságát, de közben agresszív kereskedelmi háborút folytatott Pekinggel szemben, és intenzívebbé tette a hivatalos kapcsolatokat Tajvannal.

Joe Biden jelenlegi amerikai elnök folytatja a Trump-kormány Tajvannal kapcsolatos politikájának nagy részét.

Washington régóta fenntartja a "stratégiai kétértelműség" politikáját azzal kapcsolatban, hogy katonai beavatkozást hajtana-e végre, ha Kína meg akarná szállni Tajvant. Biden azonban kezdett eltávolodni ettől az állásponttól, és több interjúban azt mondta, hogy az Egyesült Államok Tajvan segítségére sietne, ha megtámadnák.

Mindegyik kijelentés után a Fehér Ház nyilatkozatokat adott ki, amelyekben azt állította, hogy nem változott az Egyesült Államok Tajvannal kapcsolatos politikája.

Pompeo azóta, hogy megvált korábbi tisztségétől, már nyíltan síkra száll amellett, hogy Tajvant független országként ismerjék el. Bírálta ugyanakkor Biden Tajvannal kapcsolatos megjegyzéseit, zavarosnak nevezte őket.

"Ami Amerika Tajvan melletti elkötelezettségét illeti, az a kétértelműség, ami eddig az amerikai politikát jellemezte, most még kétértelműbbé vált. Ez nagyon aggaszt engem" - jegyezte meg beszédében a washingtoni diplomácia korábbi vezetője.

Az USA-Kína viszonyról és a kínai belpolitikáról szóló Aréna-interjút itt hallgathatja meg:

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×