Infostart.hu
eur:
364.93
usd:
314.87
bux:
0
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika
2016. június 10-én Londonban készített kép II. Erzsébet brit királynőről, aki 2022. szeptember 8-án, 96 éves korában, uralkodásának 71. évében elhunyt.
Nyitókép: 2016. június 10-én Londonban készített kép II. Erzsébet brit királynőről, aki 2022. szeptember 8-án, 96 éves korában, uralkodásának 71. évében elhunyt. MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

A trónörökös, Károly lett a brit uralkodó II. Erzsébet halála után

A királynőt életének 97., uralkodásának 71. esztendejében érte a halál nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában. Halálának pillanatától elsőszülött fia, a 73 esztendős eddigi trónörökös, Károly a brit uralkodó.

Károly trónra lépése azt is jelenti, hogy az új király idősebb fia, Vilmos cambridge-i herceg a trónörökös.

II. Erzsébet királynő 1952. február 6-án - édesapja, VI. György király halála után - lépett az Egyesült Királyság trónjára.

Ő volt a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmost 1066 karácsonyán a londoni Westminster apátságban Anglia királyává koronázták, de egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő a trónon.

A Buckingham-palota először csütörtökön kora délután adott ki közleményt arról, hogy az uralkodó orvosi felügyelet alatt áll, miután orvosai "aggasztónak" találták egészségi állapotát.

A közlemény nem részletezte az aggodalom okát.

Az a tény azonban, hogy a Buckingham-palota közzétette a csütörtöki hivatalos nyilatkozatot, önmagában rendkívüli jelentőségű volt, mivel az udvar a legindokoltabb eseteken kívül szinte soha nem közöl részleteket a királyi család magas rangú tagjainak egészségi állapotáról.

A titoktartás szigorára jellemző, hogy II. Erzsébet királynő néhai édesanyjáról, a 102 esztendős korában 2002-ben elhunyt Erzsébet anyakirálynőről csak halála után hét évvel, 2009-ben derült ki hivatalosan, hogy 43 évvel korábban, 1966-ban vastagbélrák miatt műtéten és kezelésen esett át.

II. Erzsébet királynő halálhírét az udvar közleménye alapján, az előre kidolgozott protokollnak megfelelően a Press Association közszolgálati brit hírügynökség tette közzé csütörtök este.

Ezzel egy időben a királynő személyi titkára értesítette az uralkodó haláláról Liz Truss brit miniszterelnököt, a londoni külügyminisztérium pedig hivatalos értesítést küldött a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országai közül annak a tizenötnek, amelyeknek most is a mindenkori brit uralkodó az államfője.

Ezek közé tartozik Kanada, Ausztrália és Új-Zéland.

Csütörtök estig az udvar nem közölte, hogy Károly milyen uralkodói nevet vesz fel.

Az új brit király teljes neve Károly Fülöp Artúr György, és az uralkodó ezek közül bármelyiket választhatja. Ha a Károly név mellett dönt, III. Károly néven léphet az Egyesült Királyság trónjára.

Az ilyen esetekben összehívott trónutódlási tanács (Accession Council) várhatóan péntek délelőtt ül össze, és formálisan is királlyá nyilvánítja az új brit uralkodót.

II. Erzsébet királynőtől a halála esetére kidolgozott, London Bridge művelet nevű protokoll alapján várhatóan tíz nap múlva vesznek végső búcsút egykori angliai rezidenciáján, a London nyugati határában fekvő Windsor kastélyban, ott, ahol néhai édesapja és tavaly áprilisban, életének századik esztendejében elhunyt férje, Fülöp edinburghi herceg is nyugszik.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Von der Leyen alá rendelnék az EU külpolitikáját, beindult a német–francia úthenger

Von der Leyen alá rendelnék az EU külpolitikáját, beindult a német–francia úthenger

Franciaország és Németország közös javaslattal alakítaná át az Európai Külügyi Szolgálatot (EEAS), és jelentősen megerősítené Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerepét – írta hétfő reggeli hírlevelében a Politico. A terv szerint Kallas szélesebb koordinációs jogkört kapna az Európai Bizottság külkapcsolati területein, többek között a migrációs és a fejlesztési politikában, a diplomatákat pedig az Ursula von der Leyen alá tartozó testülethez rendelnék. A párizsi és berlini vezetések azzal érvelnek, hogy az EU külpolitikai intézményrendszere az egyre élesebb geopolitikai verseny, a mesterséges intelligencia térnyerése és a szűkülő költségvetési mozgástér miatt átfogó felülvizsgálatra szorul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×