A Roman Space Telescope a SpaceX Falcon Heavy hordozórakétáján jutott a világűrbe, ahol a Földtől 1,6 millió kilométerre áll munkába, ahol jelenleg a Webb űrteleszkóp működik.

Az autóbusznyi méretű teleszkóp mintegy három hónap alatt éri el kijelölt pozícióját, segítségével a NASA szándéka szerint a világűr eddig rejtett naprendszereinek bolygóit tudják megtalálni és felderíteni.

A Roman űrteleszkóp a Webb űrteleszkóppal és az európai űrügynökség Euclid űrtávcsőjével kiegészülve dolgozik majd.

„Rátalál majd szupernóvák ezreire, bolygók tízezreire, naprendszerek millióira és csillagok tízmilliárdjaira" – fogalmazott Nicky Fox, a NASA tudományos küldetésekért felelős igazgatója a felbocsátás alkalmából, és azt hangoztatta, hogy „hatalmas megfigyelési mezője révén olyan dolgokra lesz képes, amelyekre korábban soha nem voltunk képesek".

A Roman űrteleszkóp tükre méretében megegyezik az 1990-ben felbocsátott, Földhöz közeli pályán keringő Hubble teleszkóp 2,4 méteres átmérőjével, ugyanakkor látómezője mintegy százszoros, a teljesítményével kapcsolatban pedig a NASA kutatói úgy fogalmaztak a napokban, hogy a Roman űrteleszkóp egy hónap alatt akkora mennyiségű adatot képes feldolgozni a Tejút feltérképezése során, amihez a Hubble-nek egy évszázadra lenne szüksége.

Az új eszköz feladata közé tartozik majd, hogy kutassa a világűrben létező úgynevezett sötét anyagot és sötét energiát. A Roman Space Telescope-ot úgy tervezték újratölthető legyen, így, ha egy évtizeden belül egy robotűrhajó feltölti üzemanyaggal, akkor élettartama jócskán meghosszabbítható.

A Földtől 1,6 millió kilométerre a világűr úgynevezett Lagrange-pontjára úton lévő teleszkópot Nancy Grace Romanról, a NASA egykori vezető csillagászáról, a Hubble űrtávcső tervezőjéről nevezték el.