Az Európai Unió, a fizikus elmondása szerint, a megújuló energiákat tekintve elég jól áll. Ha megnézzük azokat az energiaforrásokat, termelési módokat, melyek alacsony kibocsátással járnak, akkor ezek a nap, a szél, vagyis a megújulók. Ehhez hozzá lehet venni a nukleáris energiát is, mert klíma szempontból ez is kedvezőbb. Mindez összesen nagyjából 70 százalékot tesz ki, így a fosszílis energia aránya mára alacsonyabbá vált. A szakember szerint nem is itt van a baj, hanem a fogyasztói oldalon.

Európában a végső energiafelhasználást nézve az elektromos energia aránya mindössze 23 százalék, ez az arány évek óta stagnál, tehát ebben nincs javulás.

Bár egyre kevesebb szenet és gázt használunk, az ázsiai országokban az elektromos energia a fogyasztói oldalon 30 százalék fölötti, Kínában is 34 százalék körül van, de Vietnam vagy Laosz is nagyon halad előre ebben, miközben Európában egy megtorpanást látunk.

A fosszílis energiafelhasználásról szólva a szakember hangsúlyozta: ebben a fűtésnek és az iparnak is szerepe van, de ebben is lehetne fejlődni, változtatni.

„Ha a gázt nem közvetlenül használnánk fűtésre, hanem a gázzal elektromos áramot állítanánk elő, majd az elektromos árammal hőszivattyúkat hajtanánk meg, akkor már sokkal előrébb tartanánk. A hatékonyság csaknem kétszeres lenne a gázkazánokkal szemben. Vagyis az elektrifikáció nagy előrelépés lenne a klíma, vagyis a kibocsátás szempontjából, hosszú távon pedig a költségek szempontjából is – fogalmazott Szilva Attila.

Vajon a megújuló energia csak kiegészítése lehet a fosszilis energiának? A fizikus szerint igen. Úgy véli, nekünk elsősorban a felhasználó számára hasznos energiára kell koncentrálnunk.

„Ha megnézünk egy autót, a hasznos energia az a mozgási energia, ami ténylegesen arra fordítódik, hogy az autó mozgásba jöjjön. Ez a belső égésű autóknál nagyon alacsony, hiszen az energia nagy része elveszett hő lesz, és egy kisebb része, 25-30 százaléka alakulhat maximum mozgási energiává. Egy elektromos autónál ez az arány sokkal kisebb, ott 90 százalék fölött van, és az energia klíma szempontból tiszta – állítja a fizikus, aki szerint azzal, ha lecseréljük a meglévő eszközeinket elektromosra, már előrébb lépünk.

Vagyis a feladat elmondása szerint az, hogy

minél inkább elektromos eszközöket használjunk minél nagyobb arányban. Ehhez viszont az kell, hogy a megújuló energiát és mindent, ami a megújuló energia előállításához és felhasználásához kell, azt ne vásároljuk, hanem gyártsuk Európában.

Európának a technológiai előnye mára csak a szélenergiában van meg, a szélturbinák gyártásában, miközben sok évvel ezelőtt a napenergiában is előrébb jártunk, ám Kína ebben nagyon felzárkózott.

Úgy véli: ahhoz, hogy sikeres legyen az energiaátmenet, szükség van az energiatároló rendszerek kiépítésére. Vagyis azokban az órákban, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél, akkor is rendelkezésre álljon megújuló energia valamilyen eltárolt formában. Ezekben Kína előrébb lépett, de van néhány próbálkozás Európában is.

Egy olasz cég például olyan akkumulátorok gyártásával próbálkozik, ami hasonló a kínai technológiához. Kibírja azt, hogy állandóan töltsük és merítsük ezeket az akkukat.

„Valójában a gáz teszi igazán drágává Európában az áramhasználatot, tehát ez a legdrágább része az áramtermelésnek. Ha a gáz felhasználást tudjuk csökkenteni, bármi módon minimalizálni, akkor az energiaárak is tudnak csökkenni, illetve a villamos energia is olcsóbb lesz – hangsúlyozta a szakember.

A cikk Herczeg Zsolt interjúja alapján készült.