Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Bukarest, 2018. február 28.Klaus Iohannis román elnök a román Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) bukaresti évértékelő értekezletén 2018. február 28-án. (MTI/EPA/Robert Ghement)
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Bukarest: a romániai magyarok jogainak érvényesülése kizárólag Romániára tartozik

Egyértelmű üzeneteket fogalmazott meg Novák Katalin és Magyarország felé a román államfő.

Románia pragmatikus, párbeszéden alapuló, a két ország közti alapszerződésben és stratégiai partnerségben meghatározott elveket tiszteletben tartó együttműködést akar Magyarországgal - hangoztatta Klaus Iohannis román államfő szerdán Bukarestben Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel folytatott megbeszélését követően.

A román elnöki hivatalban rendezett közös sajtóértekezletükön Iohannis kifejezte meggyőződését: a két szomszédos országnak oly módon kell fejlesztenie kapcsolatait, hogy azzal polgáraik érdekeit szolgálja, etnikumuktól függetlenül. Szerinte ez akkor lehetséges, ha minden közös témáról párbeszédet folytatnak és kerülik az egyoldalú megközelítéseket. Hozzátette: Románia elvárja, hogy a látogató magyar tisztségviselők nyilvános nyilatkozatai feleljenek meg a két ország közti alapszerződés és húsz éve megkötött stratégiai partnerség szellemének.

A román elnök megerősítette: a kisebbségeket hídnak tekinti a két ország között, de úgy véli, a romániai magyarok jogainak érvényesítése kizárólag Romániára tartozik.

A találkozón felmerült nemzetközi témákra áttérve a román elnök kiemelte: az Európai Unió országainak mielőbb függetlenítenie kell magukat az orosz energiaforrásoktól, az EU-nak mielőbb egységes, határozott választ kell adnia a kialakult energiaválságra, amelyért szerinte kizárólag az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország felelős. Románia szorgalmazza a tagállamok energetikai infrastruktúrájának - a tagállamok közti interkonnektorok, tárolási kapacitások - fejlesztését és az energiaforrások változatosabbá tételét.

A találkozón egyetértettek abban, hogy az EU-nak az ukrajnai háború miatt rendkívül nehéz helyzetbe került Moldovát is támogatnia kell, hasonlóképpen mindkét ország támogatja a nyugat-balkáni országok uniós integrációját - hangzott el a bukaresti sajtóértekezleten.

A magyar autonómiaigénnyel kapcsolatos román újságírói kérdésre reagálva Iohannis leszögezte: Romániában minden kisebbség jogait betartják, ugyanakkor példaértékűnek nevezte a pozitív diszkriminációt, amellyel Románia parlamenti képviseletet biztosít a területén élő nemzeti kisebbségeknek, akkor is ha nincs elég szavazatuk a parlamenti küszön átlépésre. Az elnök megjegyzése nem az ország lakosságának több mint hat százalékát kitevő magyarságra utalt: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1990 óta minden választáson átlépte a román pártokra is érvényes ötszázalékos parlamenti küszöböt.

"Elnök asszonnyal is részletesen megbeszéltük: közös érdek a (Romániában élő) magyar kisebbség jogainak teljes mértékű tiszteletben tartása, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák anyanyelvüket. Apropó:

abban is megállapodtunk, hogy jó, ha a román nyelvet is használják"

- mondta a román államfő.

Ioannis ugyanakkor úgy vélte: sajnálatos jelenség, hogy mindkét országban vannak olyan politikusok, akik az etnikai feszültségek szításával akarnak kitűnni és olyan érveket hangoztatnak, amelyek "nem a kisebbségek érdekeit szolgálják és amelyekkel nem lehet egyetérteni". Szerinte ezeknek a "felfújt" témáknak a többsége mesterségesen szít feszültséget, amit párbeszéddel lehet csak enyhíteni, mindkét fél közreműködésével a "románok és a magyar etnikumúak érdekében".

A magyar közmédiának a marosvásárhelyi katolikus gimnázium máig megoldatlan helyzetét firtató kérdésére Iohannis kifejtette: szívügye az ország teljes oktatási rendszerének korszerűsítése, beleértve a kisebbségi nyelveken történő oktatást, már csak azért is, mert politikusi pályafutása előtt maga is tanárként dolgozott egy német tannyelvű iskolában.

"Néha nincs elég szakképzett tanár, máskor a szervezéssel van gond, mint a marosváráshelyi líceum esetében, ahol az igazságszolgáltatás elé került az ügy és megoldásra várnak. Másutt az infrastruktúra még nem olyan fejlett, mint szeretnénk, de biztosíthatom önt és Románia minden diákját, valamint szüleiket, hogy jóhiszeműek vagyunk, a

célunk a minőségi oktatás, tannyelvtől függetlenül"

- mondta a román elnök.

Novák Katalin bukaresti látogatása alkalmával 12 éve először került sor államfői szintű magyar-román megbeszélésre. A magyar köztársasági elnök szerdán Nicolae Ciuca kormányfővel, Alina Gorghiu ügyvivő szenátusi elnökkel, Marcel Ciolacu képviselőházi elnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettesével is találkozik és felkeresi a bukaresti Kávineum református templomot, ahol a román fővárosban élő magyar közösséggel találkozik.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Pénzlavina omolhat a magyar gazdaságra, mutatjuk, mire készülhetnek a cégek!

Pénzlavina omolhat a magyar gazdaságra, mutatjuk, mire készülhetnek a cégek!

Egy vidéki kisvállalkozás már most beírhatja a naptárába, mikor pályázhat akár 100 millió forintra a termelése korszerűsítéséhez. Aki viszont a növekedéséhez keres tőkét keres, vagy bérlakásokra vár, annak a Magyar Fejlesztési Bank tavasszal várható programjaira érdemes figyelnie. A 2027-es költségvetés tervezete szerint az ideihez képest közel 823 milliárd forinttal többet fizetnének ki a hét évre szóló uniós fejlesztési programokból. Ennek egy része már megkezdett beruházásokra jut, de az idei forrásátrendezés új pályázatok előtt is megnyithatja az utat. Jön az uniós támogatások dömpingje, mutatjuk, honnan milyen források elérhetők!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×