Infostart.hu
eur:
365.81
usd:
317
bux:
151648.71
2026. szeptember 14. hétfő Roxána, Szeréna
Egy JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgép éjszakai kiképző repülésen az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison, Kecskeméten 2016. október 25-én. Az éves kiképzési tervnek megfelelően október 18. és 28. között éjszakai repüléseket hajtanak végre a pilóták.
Nyitókép: MTI Fotó: Ujvári Sándor

Az egyik legérzékenyebb térségben vár feladat a magyar Gripenekre

Augusztustól ismét, immár harmadik alkalommal a Magyar Honvédség Gripenjei őrzik majd a balti légteret – közölte a honvédelmi tárca pénteken.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a litvániai Siauliai légibázison tartott ünnepségen azt hangsúlyozta: a baltikumi légtérrendészeti feladatban való aktív részvétel hatalmas felelősség és megtiszteltetés is egyben, ami egyértelműen bizonyítja a Magyar Honvédség állományának magas szintű felkészültségét.

„Vezető nemzetként egy olyan feladat jelképes kulcsait vesszük most át, amely kiemelt szerepet tölt be mind a balti államok polgárainak életében, biztonságában, mind a NATO történetében. Az orosz–ukrán háború miatt ráadásul

a balti légtér Európa egyik legérzékenyebb légterévé vált,

ahol most a NATO alárendeltségében, a magyar zászló alatt, a Magyar Honvédség egyenruhájában Magyarországot, a magyar nemzetet képviselik katonáink” – idézte a közlemény a miniszter szavait.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott, hogy „mi, politikusok is érezzük a feladat súlyát, a küldetés még nagyobb felelősségét: éppen ezért nagy tisztelettel köszönöm meg Észtország, Lettország és Litvánia polgárainak bizalmát, hogy egy ilyen érzékeny pillanatban honi légterük őrzését ránk, magyarokra bízzák".

Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar kormány az Európát sújtó háború idején is elkötelezetten gondoskodik fegyveres erejének fejlesztéséről, hogy önmaga védelmén túl, a NATO tagjaként a szövetség alapokmányában rögzített kollektív védelemhez hozzájárulhasson. A haderőfejlesztési program révén Magyarország már jövőre eléri a korábban 2024-re tervezett és a NATO által is elvárt honvédelmi kiadási szintet, s ez – mint kiemelte – a következő években is fenntartható.

„A háború sok mindent átértékelt, emiatt a haderőfejlesztési programot is fel kell gyorsítani”

– szögezte le a közlemény szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A NATO tagállamok 2004 óta működő, közös állandó misszió kettős célja, hogy egyrészt növelje a térség országai – Észtország, Lettország és Litvánia – állampolgárainak biztonságérzetét, másrészt, hogy fejlessze a szövetséges és partner erők együttműködési képességeit.

A Magyar Honvédség 4 Gripen harci repülőgépe egy mintegy 50 magyar katonából álló kontingenssel, vezető nemzetként augusztus elsejétől november 30-ig Németország és Olaszország légierejével közösen teljesít szolgálatot a Litvániában található bázison – olvasható a HM közleményében.

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: Orbán Viktor érzi a veszélyt, de kevés eszköz van a kezében

Horn Gábor: Orbán Viktor érzi a veszélyt, de kevés eszköz van a kezében

A hétvégi belpolitikai eseményeket értékelte a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke. Horn Gábor szerint Veszprém és Kötcse megmutatta, mi a különbség Magyar Péter és Orbán Viktor világa között, és arról is elmondta a véleményét, hogy az elszámoltatás hiánya vagy a gazdaság egy helyben toporgása veszélyesebb-e a kormánypártra. Arról is beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor érzi a veszélyt, hogy a Fidesz az MSZP sorsára juthat.

Magyar Péter: még ebben a ciklusban kész az új alkotmány és a választójogi törvény

A miniszterelnök először járt a közrádió stúdiójában a kormányváltás óta. Jelezte: nem azért küzdöttek, hogy bármiben is hasonlítson a mostani berendezkedés az előző rendszerhez.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Egy százalékos hiba az időjárás-előrejelzésben milliós károkat okozhat a napelemeknek

Egy százalékos hiba az időjárás-előrejelzésben milliós károkat okozhat a napelemeknek

Az időjárásfüggő energiatermelés felfutása alapjaiban írta át a magyar villamosenergia-rendszer működését: ma már nemcsak az számít, mennyi áramot tudnak termelni az erőművek, hanem az is, mennyire pontosan lehet ezt előre megmondani. A naperőművek, a visszatérő hőhullámok, a porviharok és az egyre hektikusabb időjárási helyzetek miatt a menetrendezés stratégiai kérdéssé vált. A mesterséges intelligencia, a saját meteorológiai mérőhálózatok és az akkumulátoros energiatárolók egyre fontosabb eszközök lehetnek a kockázatok csökkentésében, de a bizonytalanságot teljesen nem lehet eltüntetni. A témákról az EnergyTalks új adásában Fekete Csabával, az ALTEO termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével, valamint Fodor Zoltánnal, az ALTEO meteorológus csoportvezetőjével beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×