Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
2022. június 30-án készített kép a Peljesac hídról a horvátországi Komarna közelében. A 420 millió eurós költséggel a kínai China Road and Bridge Corporation (CRBC) által megépített híd a szárazföld és a Peljesac-félsziget között ível át 55 méter magasságban a tengeröböl fölött, és így megteremti az összeköttetést Bosznia-Hercegovina tengerpartjának elkerülésével az attól északra és délre húzódó, Horvátországhoz tartozó Adria-parti területek között. A hidat 2022. július 26-án adják át.
Nyitókép: MTI/EPA

Megnyitják a horvát-bosnyák vitát kiváltó Peljesac hidat

Megnyitják kedden a Horvátország számára stratégiai fontosságú Peljesac hidat, amely a szárazföld és a Peljesac-félsziget között ível át Bosznia-Hercegovina tengerpartjának elkerülésével. A projekt ellen Bosznia többször is szót emelt.

A híd 55 méter magasságban ível át a tengeröböl felett, és így a boszniai tengerpartot kikerülve teremti meg az összeköttetést a Horvátországhoz tartozó Adria-parti területek között.

A Peljesac-félszigetet a szárazfölddel összekötő, 2,4 kilométeres Peljesac híd építéséről négy évvel ezelőtt állapodott meg Zágráb a kínai China Road and Bridge Corporation vállalattal. A Komarna és Bijesta térségében megépített híddal a két horvát országrész 300 év után "egyesült" újra, ugyanis egy 1699-es békeegyezmény értelmében a Raguzai Köztársaság a neumi területet az Oszmán Birodalomnak adományozta, ezzel pedig elszakította egymástól a horvát részeket.

A stratégiai fontosságú, kiemelt projekt összértéke 525 millió euró (mintegy 209,5 milliárd forint) volt, a kivitelezést 357 millió euróval támogatta az Európai Unió.

Bosznia-Hercegovina többször is szót emelt a híd megépítése ellen, mert Szarajevó szerint felépítésével ellehetetlenítik az egyetlen tengerparti boszniai város, Neum idegenforgalmát. A tengerpart "birtoklásáról" szóló vita évek óta húzódik Bosznia-Hercegovina és Horvátország között, mert Bosznia mindössze néhány kilométer széles partszakasszal rendelkezik a Peljesac-félszigettel szemben, és ez a rövid partszakasz mindkét oldalán Horvátországgal határos.

A híd megnyitását egésznapos programmal ünneplik. Kedden több zenekar és tánccsoport is fellép a híd két lábánál, a híd alatt pedig csónakversenyt rendeztek. A hivatalos átadóünnepség 20.15-kor kezdődik, éjféltől pedig a hidat bárki használhatja.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor tavaly nyáron 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A Portfolio-nak adott nagyinterjújában elmondta, hogy a hazatérés utáni váltást nehezen élte meg: ma egyszerre kutatóűrhajós, programigazgató és űrügynökség-építő, de a háromból eddig csak az elsőről tudja biztosan, hogy jó is benne. A minisztériummal szerinte jó a munkakapcsolat, a december végén lezáruló HUNOR-programot pedig az eredeti költségkeretből újabb fél évvel hosszabbítanák, hogy elkészüljön az űrtörvény és az új űrstratégia. A tervek szerint jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak. Szerinte a Holdon is lehet keresnivalója a magyar űrkutatásnak, ugyanis a NASA az Artemis-programba több országtól várja az új kísérleteket, a magyar kutatók pedig a sugárzásméréstől a holdi kőzetből készülő téglákig több területen is szerepet kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×