Infostart.hu
eur:
380.12
usd:
325.72
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Brüsszel, 2018. szeptember 24.Mario Draghi, az Európai Központi Bank, az ECB elnöke az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága előtti meghallgatásán Brüsszelben 2018. szeptember 24-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hosle

Folytatódik - Újból benyújtotta a lemondását az olasz kormányfő

Hiába próbálkozott a kormánykoalíció újraélesztésével az elmúlt napokban.

Újból benyújtotta lemondását Mario Draghi olasz miniszterelnök csütörtökön, miután kudarcba fulladt a kormánykoalíció újjáélesztésére tett kísérlete.

Sergio Mattarella olasz államfő "tudomásul vette" Draghi lemondását, és arra kérte a távozó miniszterelnököt, hogy a továbbiakban ügyvivő kormányfőként folytassa munkáját - írta közleményében az elnöki hivatal.

Egyelőre nem tudni, hogy az államfő feloszlatja-e a parlamentet, és előrehozott választásokat ír-e ki. Amennyiben igen, a voksolásra szeptember 25-én vagy október 2-án kerülhet sor. A kormány mandátuma 2023-ig szól.

Mattarella a nap folyamán találkozik Maria Elisabetta Alberti Casellati és Roberto Fico házelnökkel.

Draghi szerdán még kísérletet tett arra, hogy a pártok új bizalmi szövetséget kössenek, és kormányprogramot vázolt fel a következő hónapokra. A szenátusban este tartott bizalmi szavazást ugyan megnyerte, de elveszítette a parlamenti többség támogatását, miután a kormánykoalíció három tagja, a Hajrá, Olaszország (FI), a jobboldali Liga, illetve az Öt Csillag Mozgalom (M5S) megtagadta a részvételt a voksoláson.

A miniszterelnök a múlt héten mondott le először, azt követően, hogy az M5S kivonult a kormány energiacsomagjáról tartott szenátusi szavazásról. Mattarella akkor elutasította lemondását, és arra kérte, hogy a parlamentben mérje fel az erőviszonyokat a kormányzás folytatásához.

Szakértők szerint a 2021 februárjában kormányra került, független Draghi, aki korábban az Európai Központi Bank elnöke volt, megerősítette Olaszország helyzetét a pénzügyi piacokon.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×