Infostart.hu
eur:
378.56
usd:
321.61
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
A kalinyingrádi teherpályaudvar 2022. június 21-én. A litván vasúttársaság június 18-án leállította az Ukrajna elleni orosz háború miatt az Európai Unió által Oroszország ellen bevezetett szankciók érintette áruk tranzitforgalmát az anyaország és a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz exklávé között.
Nyitókép: MTI/AP

Ezért rendkívül fontos Oroszországnak Kalinyingrád

Nemcsak Litvánia és Oroszország, hanem Moszkva és az Európai Unió között is erősödik a feszültség, mert Vilnius blokkolja a kereskedelmi tranzitforgalmat az orosz főterület és a Balti-tenger partján fekvő és földrajzilag elszigetelt kalinyingrádi körzet között. Moszkva pedig ellenlépésekkel fenyeget. Elemzők arra keresnek magyarázatot, hogy a balti-tengeri exklávé miért olyan fontos Moszkva számára.

A kalinyingrádi körzet Oroszország része, a Szovjetunió szétesése óta Lengyelország és Litvánia, azaz két olyan ország között terül el, amely mind az Európai Unió, mind a NATO tagja. Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború óta mindkét ország Kijev fő támogatói közé tartozik.

A Moszkvától mintegy 1000 kilométerre fekvő Kalinyingrád ugyanakkor Oroszország számára rendkívüli stratégai és katonai jelentőséggel bír. A valamivel több mint 200 négyzetkilométer nagyságú kalinyingrádi körzet lakóinak száma mintegy egymillió.

Az exklávé a 19. század óta fontos gazdasági és kereskedelmi központ.

1966-ban Oroszország különleges gazdasági övezetté nyilvánította.

A körzet mindenekelőtt két jégmentes kikötőjéből, Kalinyingrádból és Baltyijszkból, valamint a vasúti összeköttetésekből profitál.

Litvánia a múlt héten jelentette be, hogy korlátozza a vasúti közlekedést Oroszország és Kalinyingrád között. A vilniusi bejelentés szerint azok az árucikkek, amelyekre vonatkoznak az Oroszországgal szembeni uniós szankciók, Litvánián keresztül vasúton nem szállíthatók Oroszországba. A szóban forgó árucikkek közé elsősorban különböző fémek, építőanyagok, technológiai cikkek, továbbá széntermékek tartoznak. Anton Alihanov, a kalinyingrádi régió kormányzója szerint a körzet importjának mintegy 40-50 százalékát sújthatja a blokád.

Kalinyingrád mindig is fontos katonai támaszpont volt. A hidegháború idején az akkori Szovjetunió számára különös jelentőséggel bírt. A NATO keleti bővítése során Moszkva tovább erősítette katonai jelenlétét a körzetben, ahol számos alkalommal nagyszabású, demonstratív hadgyakorlatokat tartott.

A területen az orosz erők nukleáris fegyvereket is állomásoztatnak.

Évekkel ezelőtt Kalinyingrádban is telepítették a SZ-400-as légvédelmi rakétarendszert, alapvetően kettős szereppel. Egyrészt nyomásgyakorlás a Baltikum államaira, ugyanakkor a védelem biztosítása a NATO-tagállamok területéről érkező esetleges támadásokkal szemben. Oroszország legújabb csapásmérő vadászrepülője, a MiG-31K ugyancsak állomásozik a körzetben.

Egyelőre nem ismert, hogyOroszország milyen ellenintézkedésekre szánja el magát. Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkáraannyit mondott, hogy Moszkva hamarosan válaszolni fog a blokádra.

"A vonatkozó tárcaközi intézkedések kidolgozás alatt állnak, hamarosan elfogadják őket. Ezek következményei komoly negatív hatással lesznek Litvánia lakosságára" – tette hozzá.

Brüsszelben ugyanakkor csekélynek tartják a konfliktus nagyobb méretű eszkalációjának veszélyét. Az EU moszkvai nagykövete azt hangoztatta, a Kalinyingrádba irányuló vasúti tranzit korlátozásának kérdését diplomáciai úton kell megoldani. NATO-körökben pedig úgy vélekednek, hogy Oroszország az ukrajnai háború miatt nincs abban a helyzetben, hogy NATO-területet fenyegessen.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×