Német álláspont az EU-csúcs előtt: hagyjuk el a vétót a külügyekben

A kancellár a következő napok nagyszabású nemzetközi tanácskozásaival - EU-csúccsal, EU-Nyugat-Balkán vezetői találkozóval, a NATO-csúccsal és a G7-országok vezetőinek németországi találkozójával - kapcsolatos német kormányálláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy meg kell adni a EU-s tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, és meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.

A területi épsége és szuverenitása megőrzéséért harcoló Ukrajna pénzügyi, humanitárius és katonai támogatását folytatni kell, méghozzá addig, amíg csak Ukrajna ezt igényli - tette hozzá, kiemelve, hogy Németország minden területen jelentős segítséget nyújt, így például éppen a napokban adták át az ukrán hadseregnek az Oroszország elleni védekezésre szánt kontingens első darabjait a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb termékéből, a Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró tarackból.

Olaf Scholz hangoztatta: a brüsszeli EU-csúcson el kell érni, hogy a közösség egységesen támogassa az tagjelölti státusz megadását Ukrajnának, ebben az ügyben "huszonhét igenre" van szükség.

Az EU-val kapcsolatban a többi között arról is szólt, hogy

erősíteni kell a teljes egyetértés helyett a többség akaratára épülő döntéshozatali formát, főleg a külügyekben, mert fokozni kell a közösség cselekvőképességét.

A világ legfejlettebb ipari országait összefogó G7-csoport vezetőinek találkozóján is kiemelt ügy Oroszország Ukrajna elleni háborúja, és a háború utáni újjáépítés is, amely egy egész emberöltőre szóló feladat lesz, és Scholz szerint a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítés mintájára egy "Marshall-terv" szükséges hozzá.

Élő adás

A NATO-csúccsal összefüggésben kiemelte, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) fejlesztését szolgáló programok nemcsak Németország, hanem valamennyi európai NATO-tagállam védelmét szolgálják. Országa hajlandó vállalni az eddiginél jóval nagyobb szabású katonai szerepet, így jelentősen kiterjesztik a német jelenlétet a Balti-tenger térségében. A NATO keleti térségében fekvő tagállamok számíthatnak Németországra, amely "a szövetség területének minden egyes négyzetméterét védelmezi".

Arról is szólt, hogy a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó 1997-es alapokmányt ugyan meg kell őrizni, de

le kell tenni arról a 2010-ben kitűzött célról, hogy a katonai szövetség stratégiai kapcsolatot alakít ki Oroszországgal.

Egy ilyen kapcsolat az orosz államfő, Vlagyimir "Putyin agresszív és imperialista Oroszországával elképzelhetetlen a belátható jövőben" - mondta a német kancellár.

• A tanácskozások sorozata a tervek szerint csütörtökön kezdődik az EU-Nyugat-Balkán csúccsal, amelyet az EU-s tagországok állam, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács ülése követ.
• A G7-csúcs vasárnap, június 26-án kezdődik és keddig tart. Az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az EU-t összefogó csoport csúcstalálkozóját a soros elnöki tisztséget betöltő német kormány egy bajorországi alpesi kastélyszállóban, a Schloss Elmauban rendezi meg.
• A sort a 30 országot összefogó NATO vezetőinek június 29-én, szerdán kezdődő kétnapos madridi tanácskozása zárja.