Infostart.hu
eur:
367
usd:
334.38
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által a munka ünnepe alkalmából rendezett felvonuláson Düsseldorfban 2022. május 1-jén.
Nyitókép: Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által rendezett felvonuláson Düsseldorfban 2022. május 1-jén. MTI/EPA/Sascha Steinbach

Német álláspont az EU-csúcs előtt: hagyjuk el a vétót a külügyekben

Elképzelhetetlen, hogy a Nyugat partneri kapcsolatot alakít ki Oroszországgal a belátható jövőben - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár a következő napok nagyszabású nemzetközi tanácskozásaival - EU-csúccsal, EU-Nyugat-Balkán vezetői találkozóval, a NATO-csúccsal és a G7-országok vezetőinek németországi találkozójával - kapcsolatos német kormányálláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy meg kell adni a EU-s tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, és meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.

A területi épsége és szuverenitása megőrzéséért harcoló Ukrajna pénzügyi, humanitárius és katonai támogatását folytatni kell, méghozzá addig, amíg csak Ukrajna ezt igényli - tette hozzá, kiemelve, hogy Németország minden területen jelentős segítséget nyújt, így például éppen a napokban adták át az ukrán hadseregnek az Oroszország elleni védekezésre szánt kontingens első darabjait a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb termékéből, a Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró tarackból.

Olaf Scholz hangoztatta: a brüsszeli EU-csúcson el kell érni, hogy a közösség egységesen támogassa az tagjelölti státusz megadását Ukrajnának, ebben az ügyben "huszonhét igenre" van szükség.

Az EU-val kapcsolatban a többi között arról is szólt, hogy

erősíteni kell a teljes egyetértés helyett a többség akaratára épülő döntéshozatali formát, főleg a külügyekben, mert fokozni kell a közösség cselekvőképességét.

A világ legfejlettebb ipari országait összefogó G7-csoport vezetőinek találkozóján is kiemelt ügy Oroszország Ukrajna elleni háborúja, és a háború utáni újjáépítés is, amely egy egész emberöltőre szóló feladat lesz, és Scholz szerint a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítés mintájára egy "Marshall-terv" szükséges hozzá.

A NATO-csúccsal összefüggésben kiemelte, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) fejlesztését szolgáló programok nemcsak Németország, hanem valamennyi európai NATO-tagállam védelmét szolgálják. Országa hajlandó vállalni az eddiginél jóval nagyobb szabású katonai szerepet, így jelentősen kiterjesztik a német jelenlétet a Balti-tenger térségében. A NATO keleti térségében fekvő tagállamok számíthatnak Németországra, amely "a szövetség területének minden egyes négyzetméterét védelmezi".

Arról is szólt, hogy a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó 1997-es alapokmányt ugyan meg kell őrizni, de

le kell tenni arról a 2010-ben kitűzött célról, hogy a katonai szövetség stratégiai kapcsolatot alakít ki Oroszországgal.

Egy ilyen kapcsolat az orosz államfő, Vlagyimir "Putyin agresszív és imperialista Oroszországával elképzelhetetlen a belátható jövőben" - mondta a német kancellár.

  • A tanácskozások sorozata a tervek szerint csütörtökön kezdődik az EU-Nyugat-Balkán csúccsal, amelyet az EU-s tagországok állam, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács ülése követ.
  • A G7-csúcs vasárnap, június 26-án kezdődik és keddig tart. Az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az EU-t összefogó csoport csúcstalálkozóját a soros elnöki tisztséget betöltő német kormány egy bajorországi alpesi kastélyszállóban, a Schloss Elmauban rendezi meg.
  • A sort a 30 országot összefogó NATO vezetőinek június 29-én, szerdán kezdődő kétnapos madridi tanácskozása zárja.
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Kettős nyomás alá került a forint – merre tovább?

Kettős nyomás alá került a forint – merre tovább?

Kedden gyengült a forint: az euró jegyzése késő délutánra 366,3 közelébe emelkedett, a dolláré pedig napközben 333 fölé került. A magyar devizára a dollár nemzetközi erősödése mellett az MNB kamatcsökkentés lehetőségét felvető kommunikációja is nyomást helyezett, miközben az alapkamat változatlanul 5,5 százalék maradt. Szerdán az euróövezeti inflációs adatok és az amerikai lakáspiaci statisztikák adhatnak újabb impulzust a kereskedésnek, este pedig a Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyve érkezik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×