Robin Dunnigant a Napi.hu kérdezte, elsőként is az Egyesült Államok politikai helyzetértékeléséről Ukrajna kapcsán, aminek különös aktualitása van Kijev nyugati közeledése miatt. Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának helyettes államtitkára válaszában kiemelte, eddig is egyértelműen fogalmaztak, miszerint támogatják Ukrajna nyugati orientációját és önrendelkezési jogának biztosítását, amibe beletartoznak az esetleges szövetségesi viszonyok és az egyéb uniós kapcsolatok is. Azzal együtt, hogy ebben nyilván az Európai Uniónak kell dönteni – tette hozzá.

Mint fogalmazott, kritikusan fontos, hogy olyan világban élünk, ahol szuverén nemzetek önálló döntéseket hozhatnak, és éppen ez az, amiért most Ukrajna harcol, hogy megtarthassa a jövőjét.

Szerinte sem az EU, sem a NATO nem fenyegeti Oroszországot, ez csak egy orosz narratíva,

ami egész egyszerűen nem igaz. Robin Dunnigan hangsúlyozta, hogy a NATO egy védelmi szövetség, ami nem jelent fenyegetést, ahogy Ukrajna sem, „ez a háború nem erről szól”.

A háború alakulását illetően abban biztos, hogy Oroszország nem érte el céljait, nem sikerült bevennie Kijevet, és bábkormányt állítani az ország élére. Azt nem tudja, hogy mikor érhet véget a konfliktus, de hiszi, hogy kell lennie diplomáciai megoldásnak, amit olvasatában azzal lehet a legjobban elősegíteni, ha egyre erősebbé teszik Ukrajna pozícióját a tárgyalóasztalnál, amit az USA két módon tesz: „Az egyik, hogy hadászati segítséget biztosítunk, a másik, amit az EU és G7 szövetségeseinkkel együtt képviselünk, a kemény szankciók bevezetése Oroszországgal szemben, ezzel is fokozva a nyomást a Kremlön, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz” – fogalmazott.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának helyettes államtitkára kérdésre válaszolva azt is nyomatékosította, hogy országa addig áll Ukrajna mellett, ameddig erre szükség van. Emlékeztetett továbbá, hogy már Antony Blinken külügyminiszter is egyértelműen kifejezte, teljes egészében elkötelezettek az ukránok megsegítésében, és ennek a vállalásnak nincs záródátuma.

Az energiahordozók szankcióival kapcsolatos amerikai állpontot illetően úgy forgalmazott:

„Ha ez a történelmi pillanat nem késztet mindannyiunkat, hogy újragondoljuk orosz függőségünket, akkor nem tudom, mi kellhet még.”

Robin Dunnigan szerint teljesen nyilvánvaló, hogy az orosz gáz-, olaj-, atomenergetikai ellátástól függő országoknak most komoly lépéseket kell tenniük a diverzifikáció irányába. Szavai szerint Amerika üdvözli az EU olajtilalmát, de elfogadja, hogy egyes országoknak tovább tarthat az átállás. „De azt nem felejthetjük el, hogy az orosz energiahordozók megvásárlásával Putyin hadigépezetét pénzeljük” – jegyezte meg.

Hogy mit szól ahhoz a magyar érveléshez, hogy a szankciók kontraproduktívak, lévén nemcsak az energetikailag kitett közép-európai államok, hanem Európa általában is gazdasági recesszióba tart a tilalmak miatt, a helyettes államtitkár jelezte, hogy hazánk is fontos szövetséges az oroszokkal szembeni fellépésben, és a szankcióknak meg is van a hatásuk, hiszen jelentős károkat szenved el az orosz gazdaság. Azt viszont elismeri, hogy a szankciók soha sem fájdalommentesek, de ezek a lépések arra szolgálnak, hogy Oroszországot tárgyalóasztalhoz kényszerítsék – tette hozzá Robin Dunnigan arra is emlékezeteve, hogy

„a fájdalmat, amit érzünk, nem a szankciók, hanem Oroszország háborúja okozza”.

Az interjúban szó esett mások mellett még a háború miatt fellépő globális élelmiszerellátási problémákról, az ebből fakadó esetleges népvándorlási hullámok veszélyeiről, és a közelgő időközi képviselőválasztásokról az Egyesült Államokban.