Infostart.hu
eur:
383.92
usd:
329.81
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke távozik a szavazóhelyiségből a lengyel elnökválasztás első fordulójában Varsóban 2020. június 28-án.
Nyitókép: MTI/PAP/Tomasz Gzell

Lemondott a lengyel kormányfőhelyettesi posztról Jaroslaw Kaczynski

Ezentúl csak a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnökeként akarja folytatni munkáját - ezt a politikus maga jelentette be kedd reggel közölt interjújában.

"Benyújtottam lemondásomat a kormányfőhöz, el is fogadta. Tudomásom szerint az államfő is aláírta" - közölte Kaczynski a PAP hírügynökséggel.

Elmondta: a kormányfőhelyettesi poszton Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter váltja majd fel. "Ez egy teljességgel természetes döntés. Háború van, ő pedig védelmi miniszter, rendkívüli helyzetben nagy előnyei vannak az ilyen összekapcsolódásnak" - jegyezte meg.

Kaczynski már tavaly októberben kilátásba helyezte lemondását, akkor azt mondta, hogy már év elején távozik posztjáról. Döntését a keddi beszélgetésben is a PiS hatékonyabb irányításának szükségességével hozta kapcsolatba a jövő ősszel esedékes parlamenti választások előtt. Megerősítette, hogy távozását az ukrajnai háború miatt halasztotta el eddig.

"Négy hónappal rövidebb ideig akartam a kormányban dolgozni, de kitört az ukrajnai háború"

- mondta el. Hozzáfűzte: a háború friss fejleményei is azt mutatják, hogy "nem tudni, mikor ér véget". Tudvalevő viszont, hogy "körülbelül mikor lesz a választás, ezért döntenem kellett, és döntöttem is" - fogalmazott.

Jaroslaw Kaczynski 2020 októberében lett a belbiztonsági és a védelmi tárcákat felügyelő miniszterelnök-helyettes, de megtartotta a 2003 januárja óta megszakítás nélkül betöltött pártelnöki tisztségét is. A kormányfőhelyettesi poszt vállalását korábbi sajtónyilatkozataiban is átmenetinek nevezte, és jelezte, hogy bizonyos feladatok befejezése után "igazi foglalkozásához, vagyis a pártvezetéshez" tér vissza.

A keddi interjúban úgy értékelte: "sikerült teljesítenie a kitűzött tervét". Beismerte mindazonáltal: a terv nem foglalta magában az ukrajnai háborút.

Kaczynski előzőleg a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvény előkészítését nevezte a kormányfőhelyettesi poszton elvégzendő egyik kiemelt feladatának. A jogszabályt a lengyel parlament márciusban elfogadta. "Úgy akarunk fegyverkezni, hogy az országunkkal szembeni esetleges támadás teljesen ésszerűtlen vállalkozás legyen" - nyilatkozott erről kedden Kaczynski.

Bejelentette továbbá: a kormányba új minisztert neveznek ki Zbigniew Hoffmann, a kormányfői hivatal helyettes vezetőjének személyében. Hoffmann az eddig Kaczynski által irányított, a miniszterelnökség keretében működő nemzetbiztonsági és védelmi bizottság titkára is volt, miniszterként pedig átveszi e testület irányítását. A bizottság a védelmi, az igazságügyi, a belbiztonsági és a külügyi tárca működését hangolja össze.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×