Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke (b) és Mateusz Morawiecki miniszterelnök a koronavírus-járvány elleni védekezésről tartott vitában a parlament varsói üléstermében 2020. április 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Wojciech Olkusnik

Hiába mondott le, Jaroslaw Kaczynski marad az igazi vezető

Lemondott Jaroslaw Kaczynski a miniszterelnök-helyettesi posztjáról, de a vezető kormánypárt elnökeként továbbra is az ország tényleges irányítója marad – véli Domány András Lengyelország-szakértő.

Domány András szerint a 73 éves Jaroslaw Kaczynski vélhetően már nem bír túl nagy terhelést, ezért most már a pártjára akar fókuszálni.

A Lengyelország-szakértő emlékeztetett, amióta 2015-ben a Jog és Igazságosság (PiS) megnyerte a választásokat, Jaroslaw Kaczynski volt Lengyelország tényleges vezetője, még akkor is, amikor 2015 és 2020 között semmilyen alkotmányos tisztséget nem viselt, hiszen csak 2020 őszén lett miniszterelnök-helyettes. Akkor az a furcsa helyzet állt elő, hogy a kormányban ő lett a helyettese a saját pártbéli helyettesének.

Bár most újra „csak” pártelnök és persze parlamenti képviselő lesz, továbbra is ő fogja irányítani az országot

– vélekedett Domány András.

A Lengyelország-szakértő szerint mindez bizonyos fokig összefüggésben állhat az uniós helyreállítási alap pénzeinek érkezésével – bár az Európai Bizottság azt a feltételt szabta, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos kritériumoknak feleljenek meg, ami eltarthat még egy darabig –, a meglátása szerint a döntés hátterében inkább az áll, hogy Kaczynski országjárásra készül, hogy a jövő őszi parlamenti választások előtt felrázza a PiS-t. Különös tekintettel arra, hogy már olyan „hangulati elemek” is megjelentek, miszerint ha az ellenzék nyerne, amire egyébként semmilyen felmérés nem mutat pillanatnyilag, akkor az

akár az ország szuverenitásának elveszésével járhatna

– magyarázta a szakértő.

Annak, hogy Jaroslaw Kaczynski másfél évvel ezelőtt belépett a kormányba, részint az is volt az oka, hogy rendezze a kormány kisebbik koalíciós pártjával a viszonyt, ami Domány András elmondása alapján viszont nem igazán sikerült. A Szolidáris Lengyelország nevű párt, aminek az elnöke az euroszkeptikus Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, továbbra is állandóan „lázong” és emiatt folyamatosan alkudozni kell vele, nélküle viszont a Jog és Igazságosságnak nincs többsége a parlamentben. Hozzátette:

Kaczynskiék hiába keresnek kompromisszumokat, a kisebbik kormányzópárt állandóan kitör ezekből.

Példaként említette, hogy bár most megszavazták a legfelsőbb bíróságról szóló – „sokak szerint csak alibi jellegű” – törvényt, másnap Zbigniew Ziobro kijelentette, hogy a miniszterelnök „megalkuvó, puhány és eljárulja a nemzeti érdekeket, amikor egyezkedik az Európai Bizottsággal”.

Azzal kapcsolatban, hogy szüksége van-e egyáltalán a Jog és Igazságosság pártjának az országjárásra, Domány András úgy fogalmazott, hogy Kaczynskiéket nyilvánvalóan idegesíti, hogy az ellenzék úgymond megmozdult, különösen miután Donald Tusk volt miniszterelnök, korábbi Európai Tanács-elnök, majd az Európai Néppárt elnöke tavaly ősszel hazatért, és beszállt a lengyel belpolitikába. Arról nem is beszélve, hogy a magyarhoz kísértetiesen hasonló vita indult arról, hogy az ellenzék különböző pártjai összefogjanak-e a választásra, és ha igen, akkor hogyan – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A lakás nem jobb befektetés, de lehet, hogy jobb befektetővé tesz

A lakás nem jobb befektetés, de lehet, hogy jobb befektetővé tesz

Könnyű azt tanácsolni egy harmincévesnek, hogy ne vegyen lakást, hanem béreljen, a különbözetet pedig fektesse részvényekbe. Sokkal nehezebb húsz éven át minden hónapban valóban elutalni a pénzt, nem hozzányúlni, sőt, egy tőzsdei zuhanás közepén sem eladni. A lakáshitel ennél merevebb rendszer, de éppen ezért képes olyanokat is megtakarításra kényszeríteni, akik önként nem építenének portfóliót.

Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Vasárnap sorsdöntő parlamenti választásra kerül sor Svédországban, ahol a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett a radikális gyökerű Svéd Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalása jelenti a fő tétet. A párt a felmérések szerint 20 százalék körüli támogatottsággal bír, a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson miniszterelnök pedig győzelem esetén miniszteri tárcákat adna a formációnak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×