Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
320.94
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke (b) és Mateusz Morawiecki miniszterelnök a koronavírus-járvány elleni védekezésről tartott vitában a parlament varsói üléstermében 2020. április 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Wojciech Olkusnik

Hiába mondott le, Jaroslaw Kaczynski marad az igazi vezető

Lemondott Jaroslaw Kaczynski a miniszterelnök-helyettesi posztjáról, de a vezető kormánypárt elnökeként továbbra is az ország tényleges irányítója marad – véli Domány András Lengyelország-szakértő.

Domány András szerint a 73 éves Jaroslaw Kaczynski vélhetően már nem bír túl nagy terhelést, ezért most már a pártjára akar fókuszálni.

A Lengyelország-szakértő emlékeztetett, amióta 2015-ben a Jog és Igazságosság (PiS) megnyerte a választásokat, Jaroslaw Kaczynski volt Lengyelország tényleges vezetője, még akkor is, amikor 2015 és 2020 között semmilyen alkotmányos tisztséget nem viselt, hiszen csak 2020 őszén lett miniszterelnök-helyettes. Akkor az a furcsa helyzet állt elő, hogy a kormányban ő lett a helyettese a saját pártbéli helyettesének.

Bár most újra „csak” pártelnök és persze parlamenti képviselő lesz, továbbra is ő fogja irányítani az országot

– vélekedett Domány András.

A Lengyelország-szakértő szerint mindez bizonyos fokig összefüggésben állhat az uniós helyreállítási alap pénzeinek érkezésével – bár az Európai Bizottság azt a feltételt szabta, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos kritériumoknak feleljenek meg, ami eltarthat még egy darabig –, a meglátása szerint a döntés hátterében inkább az áll, hogy Kaczynski országjárásra készül, hogy a jövő őszi parlamenti választások előtt felrázza a PiS-t. Különös tekintettel arra, hogy már olyan „hangulati elemek” is megjelentek, miszerint ha az ellenzék nyerne, amire egyébként semmilyen felmérés nem mutat pillanatnyilag, akkor az

akár az ország szuverenitásának elveszésével járhatna

– magyarázta a szakértő.

Annak, hogy Jaroslaw Kaczynski másfél évvel ezelőtt belépett a kormányba, részint az is volt az oka, hogy rendezze a kormány kisebbik koalíciós pártjával a viszonyt, ami Domány András elmondása alapján viszont nem igazán sikerült. A Szolidáris Lengyelország nevű párt, aminek az elnöke az euroszkeptikus Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, továbbra is állandóan „lázong” és emiatt folyamatosan alkudozni kell vele, nélküle viszont a Jog és Igazságosságnak nincs többsége a parlamentben. Hozzátette:

Kaczynskiék hiába keresnek kompromisszumokat, a kisebbik kormányzópárt állandóan kitör ezekből.

Példaként említette, hogy bár most megszavazták a legfelsőbb bíróságról szóló – „sokak szerint csak alibi jellegű” – törvényt, másnap Zbigniew Ziobro kijelentette, hogy a miniszterelnök „megalkuvó, puhány és eljárulja a nemzeti érdekeket, amikor egyezkedik az Európai Bizottsággal”.

Azzal kapcsolatban, hogy szüksége van-e egyáltalán a Jog és Igazságosság pártjának az országjárásra, Domány András úgy fogalmazott, hogy Kaczynskiéket nyilvánvalóan idegesíti, hogy az ellenzék úgymond megmozdult, különösen miután Donald Tusk volt miniszterelnök, korábbi Európai Tanács-elnök, majd az Európai Néppárt elnöke tavaly ősszel hazatért, és beszállt a lengyel belpolitikába. Arról nem is beszélve, hogy a magyarhoz kísértetiesen hasonló vita indult arról, hogy az ellenzék különböző pártjai összefogjanak-e a választásra, és ha igen, akkor hogyan – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×