Infostart.hu
eur:
355.94
usd:
305.97
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által a munka ünnepe alkalmából rendezett felvonuláson Düsseldorfban 2022. május 1-jén.
Nyitókép: Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által rendezett felvonuláson Düsseldorfban 2022. május 1-jén. MTI/EPA/Sascha Steinbach

Könnyítené az EU bővítését Olaf Scholz

A német kancellár reméli, hogy a jövő heti uniós csúcstalálkozón sikerül ismertetnie a javaslatait.

Az Európai Uniónak meg kellene könnyítenie az új tagok csatlakozását - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a dpa-nak adott interjúban, amelyet a német hírügynökség szombaton tett közzé.

Közölte: terveket dolgozott ki a tagállamok meggyőzésére a folyamat "modernizálása" érdekében.

"Itt az ideje, hogy ne csak a tagjelölt államok, de maga az Európai Unió is felkészüljön a klub bővítésére" - mondta a kancellár. Kifejtette: ehhez korszerűsíteni kell az unió szervezeteit és döntéshozó folyamatait. "A jövőben nem dönthetünk mindenről konszenzussal, mint ma" - hangsúlyozta.

A kancellár reményét fejezte ki, hogy a csütörtökön és pénteken tartandó uniós csúcstalálkozón sikerül ismertetnie a javaslatait.

A csúcstalálkozón a huszonhét tagállam várhatóan megvitatja Grúzia, Moldova és Ukrajna felvételét. A csúcs előtt egy héttel az Európai Bizottság ajánlotta Moldova és Ukrajna felvételét, ezt Scholz is támogatta.

Olaf Scholz felszólította Oroszországot: könnyítsen a globális élelmiszerválságon és tegye lehetővé az ukrajnai kikötőkben visszatartott gabonaszállítmányok kihajózását.

"A világ érdekében reménykednie kell a megállapodás létrejöttében" - mondta, utalva arra, hogy tárgyalások folynak egy fekete-tengeri exportfolyosó megnyitásáról.

"Oroszországnak lehetővé kell tennie a biztonságos áthaladást, és ugyanakkor hiteles biztosítékot adni arra, hogy a folyosót nem használják inváziós célokra" - mondta a kancellár.

Ukrajna és a Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy fegyverként használja az élelmiszerszállítást, Oroszország viszont tengeri aknákkal és a szankciókkal indokolta az export leállítását.

A német kancellár közölte: a Bajorországban június 26-28-án esedékes G7 csúcson a demokratikus államok közötti nemzetközi együttműködés erősítésére kíván összpontosítani. Scholz szerint a hét legfejlettebb ipari ország - az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Japán - tárgyalása csak a kezdet.

"A jövőbeli nagy, erős demokráciák Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában találhatók, és a partnereink lesznek" - mondta Olaf Scholz, aki ezért hívott meg öt vendéget - Indonézia, India, a Dél-afrikai Köztársaság, Szenegál és Argentína vezetőit - a találkozóra.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter felmentette a TEK főigazgatóját, nagy átalakítás jön

Magyar Péter május 27-vel felmentette Hajdu János tábornokot a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatói pozíciójából – tudatta a kormányfő kedd este a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×