eur:
395.67
usd:
365
bux:
65609.91
2024. március 19. kedd Bánk, József
Emmanuel Macron francia elnök (b) fogadja Olaf Scholz német kancellárt az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek az ukrajnai háborúval kapcsolatos intézkedésekkel foglalkozó találkozója előtt Versailles-ban 2022. március 10-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Európai fordulat: a fegyverszállítás helyett a béketárgyalás az új cél

Heteken keresztül az aggasztotta a nyugati világot, mi történik, ha Oroszország lerohanja Ukrajnát. Most pedig a jelek szerint inkább az nyugtalanítja az európai vezetőket, mi történhet akkor, ha adott esetben Ukrajna kerül ki győztesen a háborúból. Ez az oka annak, hogy mielőbbi tűzszünetet sürgetnek.

Az orosz csapatok egyes általuk, korábban elfoglalt területekről történt kiszorításában elért kijevi sikerek elsősorban Franciaország, Németország és Olaszország vezetőit arra a következtetésre késztették, hogy Ukrajna korábban elképzelhetetlennek tűnt győzelme mostanra kézzelfogható lehetőséggé vált.

A Politico amerikai hírportál európai kiadásának szerint noha az európai vezetők nyilvánosan rokonszenveznek Ukrajna küzdelmével, tartanak attól is, hogy – Emmanuel Macron francia elnök múlt heti szavaival élve – Oroszország "megalázása" számos új problémát okozhat. Az egyik legfőbb aggodalom az, hogy Ukrajna esetleges győzelme Oroszország destabilizálásához vezethet, ami az országot még kiszámíthatatlanabbá tenné, és az energiaellátás normalizálása még inkább elérhetetlenné válna.

A lap által idézett nyugati diplomáciai források szerint ez az oka annak, hogy egyes nyugat-európai fővárosokban minden feltűnés nélkül a konfliktus egyfajta "presztízsmentő" megoldását részesítik előnyben még akkor is, ha ez Ukrajnának egyes területei elvesztésébe kerülne.

Noha mind Macron, mind Olaf Scholz német kancellár korábban többször is azt hangoztatta, hogy Ukrajna joga meghatározni a harci cselekmények beszüntetésének feltételeit, a közelmúltban már nem titkolták, hogy

előnyben részesítik a tűzszünetet, mégpedig minél előbb.

"Nem állunk háborúban Oroszországgal" – idézte a hírportál Macron strasbourgi, az Európai Parlament előtt elhangzott kijelentését. A francia elnök arra is utalt, hogy Európa kötelessége Ukrajna támogatása a tűzszünet, azt követően pedig a béke elérése érdekében.

Hasonlóan nyilatkozott a napokban a német kancellár is, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott hosszú telefonbeszélgetést. Twitter-üzenetében Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy három fontos feladatot említett Putyinnak, ezek közül az egyik az Ukrajnával való mielőbbi tűzszünet volt.

Mario Draghi olasz miniszterelnök a közelmúltban Washingtonban a Joe Biden amerikai elnökkel tartott találkozója után ugyancsak azt hangoztatta: elérkezett az idő arra, hogy megkezdjék a gondolkodást a béke helyreállításáról.

"Folytatnunk kell Ukrajna támogatását, és nyomást kell gyakorolnunk Moszkvára, de

mindkét félnek fel kell tennünk a kérdést, miként állítható helyre a béke"

– fogalmazott az olasz kormányfő. Draghi szerint gondolkodni kell a tűzszünet lehetőségéről, és arról, hogy ismét hitelt érdemlő tárgyalások kezdődjenek a felek között.

A Politico utalt arra, hogy az Európai Unió három legnagyobb országának vezetői szinte azonos álláspontra helyezkedtek a tűzszünet megteremtése, illetve a béketárgyalások megkezdése kapcsán, mégpedig akkor, amikor a jelek szerint Ukrajna kerekedett felül a háborúban.

Ilyen körülmények között a trió most mindenekelőtt az ukrajnai vezetőkre igyekszik nyomást gyakorolni a tárgyalások érdekében.

Az európai vezetők álláspontja nincs összhangban az amerikaival. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a közelmúltban Kijevben tett látogatása során meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna "képes megnyerni a háborút".

Egy, a közelmúltban a 27 uniós tagállamban végzett közvélemény-kutatás arról tanúskodott, hogy az Oroszországgal való diplomáciai erőfeszítések folytatásának támogatása jóval erősebb Franciaországban, Németországban és Olaszországban, mint az Egyesült Államokban vagy épp a tagállamok közül Lengyelországban.

A három vezető nyugat-európai országban ezzel egyidejűleg az Ukrajnának való további fegyverszállítások támogatása gyengébb volt, mint Washingtonban vagy Varsóban.

Az Európai Unióban erősödik az az álláspont, hogy a háború kezdeti szakaszát jellemző

katonai segítségnyújtás helyett most a tárgyalásokra kell összpontosítani és a politikai megoldás érdekében kell nyomást gyakorolni mindkét félre.

Miközben az EU-nak meg kell őríznie éberségét Putyinnal szemben, nem veszítheti szem elől azt a realitást sem, hogy Oroszország "itt van, és itt is marad" – idézte a Politico Giuseppe Conte korábbi olasz miniszterelnököt.

Az uniós vezetőknek az elhúzódó háborúval kapcsolatos aggodalmát támasztja alá az Európai Bizottság tavaszi gazdaság előrejelzése, amely szerint az ukrajnai háború miatt az uniós gazdaság növekedési kilátásai várhatóan lefelé, az inflációs mutatók felfelé módosulnak.

A jelentés szerint a háború próbára teszi az Európai Unió gazdasági ellenállóképességét, így a korábbi várakozásokhoz képest az uniós gazdaság növekedési kilátásai várhatóan lefelé, az inflációs mutatók felfelé módosulnak. Az EU gazdaságának a háború kitörése előtti kilátásai elhúzódó és erőteljes bővülést jeleztek, de Oroszország ukrajnai inváziója a koronavírus-járvány okozta válság után új kihívásokat okozott.

A reál-GDP növekedés az EU-ban és az euróövezetben is várhatóan 2,7 százalék lesz az idén, 2023-ban pedig 2,3-ra csökken, szemben a legutóbbi, téli előrejelzésben szereplő EU-s 4,0 százalékkal, illetve az euróövezeti 2,8 százalékkal – áll többi között a jelentésben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×