eur:
393.88
usd:
364.83
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Flags in front of the EU Commission building in Brussels
Nyitókép: artJazz/Getty Images

Itt az Európai Unió gazdasági prognózisa – lefelé görbül minden

Az ikrajnai háború miatt az uniós gazdaság növekedési kilátásai várhatóan lefelé, az inflációs mutatók felfelé módosulnak.

Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az Oroszország indította, Ukrajna elleni háború próbára teszi az Európai Unió gazdasági ellenállóképességét, így a korábbi várakozásokhoz képest az uniós gazdaság növekedési kilátásai várhatóan lefelé, az inflációs mutatók felfelé módosulnak.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az EU gazdaságának a háború kitörése előtti kilátásai elhúzódó és erőteljes bővülést jeleztek, de Oroszország ukrajnai inváziója a koronavírus-járvány okozta válság után új kihívásokat okozott.

Az EU GDP-je az előrejelzések szerint várhatóan mégis pozitív tartományban marad, köszönhetően a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó korlátozások feloldásának hatására és a világjárvány utáni növekedés támogatására tett szakpolitikai intézkedéseknek.

A reál-GDP növekedés az EU-ban és az euróövezetben is várhatóan 2,7 százalék lesz az idén, 2023-ban pedig 2,3-ra csökken, szemben a legutóbbi, téli előrejelzésben szereplő EU-s 4,0 százalékkal, illetve az euróövezeti 2,8 százalékkal – közölte a biztos.

A prognózis szerint az infláció 2021 eleje óta lendületet vett az EU-ban. A 2021 utolsó negyedévében mért 4,6 százalékról 2022 első negyedévére 6,1 százalékra emelkedett éves szinten. Az euróövezetben áprilisban 7,5 százalékra szökött fel az infláció, ami a legmagasabb érték a monetáris unió történetében.

Az előrejelzések szerint az euróövezetben az infláció 2022-ben 6,1 százalék lesz, majd 2023-ban 2,7 százalékra csökken. Az infláció várhatóan az idei második negyedévben 6,9 százalékon tetőzik, majd ezt követően fokozatosan csökken.

Az EU-ban az infláció a 2021-es 2,9 százalékról 2022-ben várhatóan 6,8 százalékra emelkedik, majd 2023-ban 3,2 százalékra esik vissza.

Az átlagos maginfláció az előrejelzések szerint 2022-ben és 2023-ban mind az EU-ban, mind az euróövezetben 3 százalék felett lesz.

A munkaerőpiac erős alapokon áll. Az EU gazdaságában 2021-ben több mint 5,2 millió munkahely jött létre és közel 3,5 millióval nőtt a foglalkoztatás. Az EU-ban a foglalkoztatás az előrejelzések szerint idén 1,2 százalékkal nő.

A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint tovább csökken, az EU-ban idén 6,7 százalékra, 2023-ban 6,5 százalékra, az euróövezetben pedig 2022-ben 7,3 százalékra, illetve 2023-ban 7,0 százalékra.

Január vége óta az amerikai dollár várható kamatemelkedése miatt az euró a dollárral szemben január vége óta 5,3 százalékkal gyengült. Az euró a kínai renminbivel szemben is leértékelődött, a kínai kötvények és áruk iránti nagyobb keresletnek köszönhetően egyes feltörekvő piacok (Brazília, India, Mexikó) valutáival szemben. Összességében, nominális effektív értéken az euró értéke január vége óta mintegy 2 százalékkal csökkent.

A világgazdaság helyzetéről szólva a dokumentum megjegyzi, hogy az orosz–ukrán fegyveres konfliktus komoly sokkot okozott az ipari folyamatok szempontjából kritikus anyagok (például palládium, neon) ellátásának megszakadásával, tovább növelve a világjárvány okozta logisztikai és ellátási szűk keresztmetszeteket. A legújabb makrogazdasági mutatók az ellátási lánc késedelmeinek újbóli súlyosbodására utalnak. A szállítási költségek is növekedtek minden szállítási módozatban.

A legtöbb gazdaság növekedési kilátásai ezért gyengébbek, miközben a globális inflációs nyomás erősödik. A globális GDP 2022-ben várhatóan 3,2 százalékkal, 2023-ban pedig 3,5 százalékkal bővül. A fejlett gazdaságok 2022-ben 2,8 százalékkal, 2023-ban pedig 2,4 százalékkal fognak növekedni. A feltörekvő gazdaságok az előrejelzések szerint 2022-ben 3,6 százalékkal, 2023-ban pedig 4,5 százalékkal nőnek. Mind a fejlett, mind a feltörekvő gazdaságok esetében ez több mint 1 százalékpontos visszaesést jelent 2022-re az előző előrejelzéshez képest.

Magyarország gazdasága az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint gyorsan kilábalt a világjárványból, a reál-GDP 2021-ben 7,1 százalékkal nőtt. A bővülés 2022 első negyedévében is folytatódott.

A prognózis alapján az orosz-ukrán háború beárnyékolja a magyar növekedési kilátásokat: az előző prognózisban jelzett 5,4 százalék helyett 2022-ben várhatóan 3,6 százalékra lassul a növekedés, majd 2023-ban 2,6 százalék lesz.

A növekedés lassulását az EU prognózisa az import drágulására, a világkereskedelmi zavarokra, a nagyobb bizonytalanságra és a növekvő kockázati felárakra vezeti vissza, amelyek mind fékezik a növekedést, növelik az inflációt és rontják a külső egyensúlyt.

Mivel a vállalatok erős költség- és keresleti nyomással, valamint gyengébb árfolyammal szembesülnek, az infláció Magyarországon a 2021-es 5,2 százalékról 2022-re 9,0 százalékra emelkedik, majd 2023-ban 4,1 százalékra csökken. Az előző bizottsági prognózis még 5,4 százalékot jelzett 2022-re és 3,6 százalékosat 2023-ra.

Címlapról ajánljuk
A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

300 eurónál is többe kerülhet az idei húsvéti bevásárlás Szlovákiában. A Partners piackutató vállalat számításai szerint, 5 százalékkal kénytelenek többet költeni erre az emberek, mint tavaly. Az élelmiszer drágább, a húsvéti díszítés kicsit olcsóbb lett. Egyre több ünnepi asztalon jelenik meg a bárányhús.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×