Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az Oroszország indította, Ukrajna elleni háború próbára teszi az Európai Unió gazdasági ellenállóképességét, így a korábbi várakozásokhoz képest az uniós gazdaság növekedési kilátásai várhatóan lefelé, az inflációs mutatók felfelé módosulnak.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az EU gazdaságának a háború kitörése előtti kilátásai elhúzódó és erőteljes bővülést jeleztek, de Oroszország ukrajnai inváziója a koronavírus-járvány okozta válság után új kihívásokat okozott.

Az EU GDP-je az előrejelzések szerint várhatóan mégis pozitív tartományban marad, köszönhetően a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó korlátozások feloldásának hatására és a világjárvány utáni növekedés támogatására tett szakpolitikai intézkedéseknek.

A reál-GDP növekedés az EU-ban és az euróövezetben is várhatóan 2,7 százalék lesz az idén, 2023-ban pedig 2,3-ra csökken, szemben a legutóbbi, téli előrejelzésben szereplő EU-s 4,0 százalékkal, illetve az euróövezeti 2,8 százalékkal – közölte a biztos.

A prognózis szerint az infláció 2021 eleje óta lendületet vett az EU-ban. A 2021 utolsó negyedévében mért 4,6 százalékról 2022 első negyedévére 6,1 százalékra emelkedett éves szinten. Az euróövezetben áprilisban 7,5 százalékra szökött fel az infláció, ami a legmagasabb érték a monetáris unió történetében.

Az előrejelzések szerint az euróövezetben az infláció 2022-ben 6,1 százalék lesz, majd 2023-ban 2,7 százalékra csökken. Az infláció várhatóan az idei második negyedévben 6,9 százalékon tetőzik, majd ezt követően fokozatosan csökken.

Az EU-ban az infláció a 2021-es 2,9 százalékról 2022-ben várhatóan 6,8 százalékra emelkedik, majd 2023-ban 3,2 százalékra esik vissza.

Az átlagos maginfláció az előrejelzések szerint 2022-ben és 2023-ban mind az EU-ban, mind az euróövezetben 3 százalék felett lesz.

A munkaerőpiac erős alapokon áll. Az EU gazdaságában 2021-ben több mint 5,2 millió munkahely jött létre és közel 3,5 millióval nőtt a foglalkoztatás. Az EU-ban a foglalkoztatás az előrejelzések szerint idén 1,2 százalékkal nő.

A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint tovább csökken, az EU-ban idén 6,7 százalékra, 2023-ban 6,5 százalékra, az euróövezetben pedig 2022-ben 7,3 százalékra, illetve 2023-ban 7,0 százalékra.

Január vége óta az amerikai dollár várható kamatemelkedése miatt az euró a dollárral szemben január vége óta 5,3 százalékkal gyengült. Az euró a kínai renminbivel szemben is leértékelődött, a kínai kötvények és áruk iránti nagyobb keresletnek köszönhetően egyes feltörekvő piacok (Brazília, India, Mexikó) valutáival szemben. Összességében, nominális effektív értéken az euró értéke január vége óta mintegy 2 százalékkal csökkent.

A világgazdaság helyzetéről szólva a dokumentum megjegyzi, hogy az orosz–ukrán fegyveres konfliktus komoly sokkot okozott az ipari folyamatok szempontjából kritikus anyagok (például palládium, neon) ellátásának megszakadásával, tovább növelve a világjárvány okozta logisztikai és ellátási szűk keresztmetszeteket. A legújabb makrogazdasági mutatók az ellátási lánc késedelmeinek újbóli súlyosbodására utalnak. A szállítási költségek is növekedtek minden szállítási módozatban.

A legtöbb gazdaság növekedési kilátásai ezért gyengébbek, miközben a globális inflációs nyomás erősödik. A globális GDP 2022-ben várhatóan 3,2 százalékkal, 2023-ban pedig 3,5 százalékkal bővül. A fejlett gazdaságok 2022-ben 2,8 százalékkal, 2023-ban pedig 2,4 százalékkal fognak növekedni. A feltörekvő gazdaságok az előrejelzések szerint 2022-ben 3,6 százalékkal, 2023-ban pedig 4,5 százalékkal nőnek. Mind a fejlett, mind a feltörekvő gazdaságok esetében ez több mint 1 százalékpontos visszaesést jelent 2022-re az előző előrejelzéshez képest.

Magyarország gazdasága az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint gyorsan kilábalt a világjárványból, a reál-GDP 2021-ben 7,1 százalékkal nőtt. A bővülés 2022 első negyedévében is folytatódott.

A prognózis alapján az orosz-ukrán háború beárnyékolja a magyar növekedési kilátásokat: az előző prognózisban jelzett 5,4 százalék helyett 2022-ben várhatóan 3,6 százalékra lassul a növekedés, majd 2023-ban 2,6 százalék lesz.

A növekedés lassulását az EU prognózisa az import drágulására, a világkereskedelmi zavarokra, a nagyobb bizonytalanságra és a növekvő kockázati felárakra vezeti vissza, amelyek mind fékezik a növekedést, növelik az inflációt és rontják a külső egyensúlyt.

Mivel a vállalatok erős költség- és keresleti nyomással, valamint gyengébb árfolyammal szembesülnek, az infláció Magyarországon a 2021-es 5,2 százalékról 2022-re 9,0 százalékra emelkedik, majd 2023-ban 4,1 százalékra csökken. Az előző bizottsági prognózis még 5,4 százalékot jelzett 2022-re és 3,6 százalékosat 2023-ra.