Infostart.hu
eur:
379.27
usd:
321.72
bux:
131444.31
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a védelmi szervezet székházában Brüsszelben 2022. április 5-én, egy nappal a tagországok külügyminisztereinek találkozója előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Jens Stoltenberg: Gyorsan csatlakozhatnak a NATO-hoz a finnek és a svédek

A NATO-főtitkár azután nyilatkozott, hogy találkozott az Európai Parlament vezetőivel.

Finnország és Svédország gyorsan csatlakozhat a NATO-hoz, ha úgy döntenek, hogy felvételt kérnek a nyugati katonai szövetségbe - mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a Reuters tudósítása szerint.

"Ha úgy döntenek, hogy jelentkeznek, Finnország és Svédország meleg fogadtatásban részesül, és arra számítok, hogy a folyamat gyorsan fog lezajlani" - mondta újságíróknak Brüsszelben, hozzátéve, hogy a nap folyamán beszélni kíván a finn elnökkel.

Azt mondta, biztos benne, hogy sikerül megoldást találni a két skandináv ország kérelme és a NATO mind a 30 tagországának parlamentjében történő formális ratifikációja közötti átmeneti időszakra.

"Biztos vagyok benne, hogy vannak módok az átmeneti időszak áthidalására úgy, hogy az megfelelő legyen a szövetségnek ugyanúgy, mint Finnországnak és Svédországnak" - mondta Stoltenberg.

  • A legutóbbi hírek szerint májusban nyújtják be együtt a csatlakozási kérelmüket.
  • Oroszország, amellyel Finnország 1300 kilométeres határszakasszal rendelkezik, korábban bejelentette, hogy atomfegyvereket és hiperszonikus rakétákat telepít balti enklávéjában, Kalinyingrádban, ha Finnország és Svédország úgy dönt, hogy csatlakozik a NATO-hoz.

Oroszország ukrajnai beavatkozásával kapcsolatban a NATO főtitkára azt monda, a "brutális orosz agresszió" megmutatta azon országok, köztük Moldova és Georgia "technikai és politikai támogatásának" fontosságát, amelyek nem tagjai sem a NATO-nak, sem padig az Európai Uniónak.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az MTI beszámolója szerint arról beszélt, hogy az Európai Unió régóta a biztonsági unió kiépítésén dolgozik a tagországok védelmének biztosítására. A két észak-európai uniós tagállam, Finnország és a Svédország katonai integrációja tovább erősítené az unió stratégiai biztonságát.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kijelentette: az Európai Parlament mindent megtesz azért, hogy az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióit betartsák és a lehető leghatásosabbak legyenek. Támogatja továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy megvédje magát az orosz támadással szemben.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×