eur:
408.11
usd:
386.95
bux:
77771.12
2024. november 15. péntek Albert, Lipót
MOSCOW, RUSSIA - OCTOBER 14: (----EDITORIAL USE ONLY â MANDATORY CREDIT - RUSSIAN FOREIGN MINISTRY PRESS OFFICE/ HANDOUT - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) Russian Foreign Ministry Spokesperson Maria Zaharova makes a speech about the meeting to be held in Moscow Format on the Afghanistan issue, in Moscow, Russia on October 14, 2021. Zaharova stated that demanding a delegation from Taliban for the meeting. (Photo by Russian Foreign Ministry Press Office / Handout/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Russian Foreign Ministry Press Office / Handout/Anadolu Agency via Getty Images

Moszkva figyelmeztette a finneket és a svédeket a NATO-csatlakozás következményeire

Az orosz külügyi szóvivő szerint már nem bíznak az ukrán tárgyalófélben.

Oroszország figyelmeztette Svédországot és Finnországot esetleges NATO-csatlakozásuk következményeire - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija-24 tévécsatornának nyilatkozva.

"Brüsszel az Egyesült Államok égisze alatt fokozatosan vonja be Svédországot és Finnországot a struktúráiba, történtek különböző hibrid, gyakorlatoknak vagy kiképzésnek álcázott, a tényleges bevonásra irányuló intézkedések" - mondta Zaharova.

"Mi minden figyelmeztetést megtettünk - mind nyilvánosan, mind kétoldalú csatornákon keresztül.

Tudnak erről, ezért nem lesz min csodálkozni. Mindenről tájékoztatták őket, arról, hogy hová vezet ez az egész"

- tette hozzá.

A szóvivő az interjúban azt is elmondta, hogy Oroszország már nem bízik meg többé az ukrán tárgyalófélben, és Moszkva szerint Kijev továbbra is következetlenül fog viselkedni a diplomáciai egyeztetések során. Ezzel kapcsolatban megismételte az orosz álláspontot, amely szerint Ukrajnában egy kívülről irányított rendszer van hatalmon, amely figyelemelterelésre használja a tárgyalásokat.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett szerda délelőtti hadijelentés szerint az orosz légierő gépei 73 ukrán katonai célpontra, a rakétaerők és a tüzérség egységei pedig 1053 katonai infrastrukturális létesítményre mértek csapást kedd éjszaka. A légvédelem hat drónt és két Tocska-U harcászati rakétát lőtt le.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 496 drónt, 253 légvédelmi rakétarendszert, 2388 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1029 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2232 különleges katonai járművet veszítettek.

A donyecki "népi milícia" szerdai tájékoztatása szerint öt ukrán katonai egység hagyta el a mariupoli Azovsztal fémmű területét és tette le a fegyvert. A Telegramon megjelent közlemény szerint a megadás lehetőségéről az üzem területén szétszórt röplapokból szereztek tudomást. Az Izvesztyija című lap szerint a létesítményre kedden agitációs anyagot tartalmazó lövedékeket lőttek ki.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy szerdán, közép-európai idő szerint 13 órától ismét humanitárius folyosót nyit, hogy az Azovsztalban körülzárt ukrán katonák és külföldi zsoldosok megadhassák magukat. Orosz tudósítások szerint Kijev nem adott engedélyt a kapitulációra, a nacionalista fegyveresek pedig halállal fenyegették meg vagy agyonlőtték, aki le akarta tenni a fegyvert.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×