eur:
414.01
usd:
396.5
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
MOSCOW, RUSSIA - OCTOBER 14: (----EDITORIAL USE ONLY â MANDATORY CREDIT - RUSSIAN FOREIGN MINISTRY PRESS OFFICE/ HANDOUT - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) Russian Foreign Ministry Spokesperson Maria Zaharova makes a speech about the meeting to be held in Moscow Format on the Afghanistan issue, in Moscow, Russia on October 14, 2021. Zaharova stated that demanding a delegation from Taliban for the meeting. (Photo by Russian Foreign Ministry Press Office / Handout/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Russian Foreign Ministry Press Office / Handout/Anadolu Agency via Getty Images

Moszkva figyelmeztette a finneket és a svédeket a NATO-csatlakozás következményeire

Az orosz külügyi szóvivő szerint már nem bíznak az ukrán tárgyalófélben.

Oroszország figyelmeztette Svédországot és Finnországot esetleges NATO-csatlakozásuk következményeire - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija-24 tévécsatornának nyilatkozva.

"Brüsszel az Egyesült Államok égisze alatt fokozatosan vonja be Svédországot és Finnországot a struktúráiba, történtek különböző hibrid, gyakorlatoknak vagy kiképzésnek álcázott, a tényleges bevonásra irányuló intézkedések" - mondta Zaharova.

"Mi minden figyelmeztetést megtettünk - mind nyilvánosan, mind kétoldalú csatornákon keresztül.

Tudnak erről, ezért nem lesz min csodálkozni. Mindenről tájékoztatták őket, arról, hogy hová vezet ez az egész"

- tette hozzá.

A szóvivő az interjúban azt is elmondta, hogy Oroszország már nem bízik meg többé az ukrán tárgyalófélben, és Moszkva szerint Kijev továbbra is következetlenül fog viselkedni a diplomáciai egyeztetések során. Ezzel kapcsolatban megismételte az orosz álláspontot, amely szerint Ukrajnában egy kívülről irányított rendszer van hatalmon, amely figyelemelterelésre használja a tárgyalásokat.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett szerda délelőtti hadijelentés szerint az orosz légierő gépei 73 ukrán katonai célpontra, a rakétaerők és a tüzérség egységei pedig 1053 katonai infrastrukturális létesítményre mértek csapást kedd éjszaka. A légvédelem hat drónt és két Tocska-U harcászati rakétát lőtt le.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 496 drónt, 253 légvédelmi rakétarendszert, 2388 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1029 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2232 különleges katonai járművet veszítettek.

A donyecki "népi milícia" szerdai tájékoztatása szerint öt ukrán katonai egység hagyta el a mariupoli Azovsztal fémmű területét és tette le a fegyvert. A Telegramon megjelent közlemény szerint a megadás lehetőségéről az üzem területén szétszórt röplapokból szereztek tudomást. Az Izvesztyija című lap szerint a létesítményre kedden agitációs anyagot tartalmazó lövedékeket lőttek ki.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy szerdán, közép-európai idő szerint 13 órától ismét humanitárius folyosót nyit, hogy az Azovsztalban körülzárt ukrán katonák és külföldi zsoldosok megadhassák magukat. Orosz tudósítások szerint Kijev nem adott engedélyt a kapitulációra, a nacionalista fegyveresek pedig halállal fenyegették meg vagy agyonlőtték, aki le akarta tenni a fegyvert.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Magyarországon a kártyás fizetések 99 százaléka érintésmentesen zajlik, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló eredménynek számít, és már minden negyedik kártyának van digitális mása az óránkon vagy telefonunkon - mondja Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere. Ugyanakkor a magyar kereskedők felénél lehet csak kártyával fizetni, ebben még lehetne fejlődni. A szakértő szerint a bolti vásárlásoknál a mobil fel fogja váltani a plasztikot, az online fizetéseket a "Click to pay" egykattintásos fizetés teszi kényelmesebbé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×