A szociáldemokrata politikus – aki a Merkel-korszak előtt Gerhard Schröder egykori kancellár közeli munkatársa volt – a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy nem lehetséges a normális kapcsolatok helyreállítása Oroszországgal mindaddig, amíg Vlagyimir Putyin hatalmon van. "Elképzelhetetlen, hogy Putyin alatt Oroszország visszatérjen a normalitáshoz" – jelentette ki, hozzátéve: jelenleg azt sem tudja megmondani, hogy Oroszországnak egyáltalán lesz-e még jövője Európában.
Steinmeier a korábbi kancellárhoz, Angela Merkelhez hasonlóan több külföldi bírálatot kapott a korábbi kormányok Oroszországgal kapcsolatos politikája miatt. Éles bírálatokat fogalmazott meg mindkettőjük címére Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, valamint Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, legutóbb pedig Andrij Melnyik, Ukrajna berlini nagykövete.
Steinmeier szerint különbséget kell tenni az egykori és a mai Putyin között. 2001-ben a német parlamentben elhangzott beszédében Vlagyimir Putyin még azt a benyomást keltette, hogy Oroszország kész együtt haladni Németországgal a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok tiszteletben tartásának útján, a 2022-es Putyin viszont egy mesterségesen elszigetelt, megszállott háborúzó.
Az elmúlt húsz évben több olyan dolog történt, amit ismét végig kell gondolni – vélte az államfő, aki szomorúnak nevezte, hogy "több ponton kudarcot vallottunk". "Kudarcot vallottunk abban a törekvésünkben, hogy Oroszországgal együtt létrehozzunk egy közös európai házat, ami Mihail Gorbacsov víziója volt."
A keserű mérleghez hozzátartozik az a téves értékelés is, hogy azt gondolták: még a 2022-es Putyin sem vállalja a teljes politikai, gazdasági és erkölcsi csődöt hatalmi álmainak, illetve rögeszméinek megvalósítása érdekében – fogalmazott a német államfő.
Steinmeier elismerte, hogy
hiba volt az Északi Áramlat 2 gázvezeték melletti német kitartás.
"Komolyabban kellett volna vennünk kelet-európai partnereink figyelmeztetéseit" – nyilatkozott. Ez a hiba a végén nem csupán egy többmilliárdos projekt felfüggesztéséhez, hanem kelet-európai partnereink esetében nagy fokú bizalomvesztéshez vezetett.
Védekezésre kényszerült az általa vezetett kormányok Oroszország-politikája miatt Angela Merkel is. A korábbi kancellárt – aki négy egymást követő kabinet élén összesen 16 éven keresztül volt Németország első számú vezetője – mindenekelőtt Volodimir Zelenszkij bírálta amiatt, hogy az ukrán államfő szerint 2008-ban megakadályozta országa felvételét a NATO-ba.
"Angela Merkel továbbra is kitart a 2008-as bukaresti NATO-csúcson született döntések mellett" – nyilatkozott a volt kancellár szóvivője.
Zelenszkij azt állította, hogy a 2008-as csúcson elutasították Ukrajna NATO-felvételét "egyes országok abszurd félelmei miatt". Az ukrán elnök szerint ezek a hibás megítélések vezettek ahhoz, hogy Ukrajna átélt egy forradalmat, egy nyolcéves háborút a Donyec-medencében, most pedig Európa legszörnyűbb háborúja zajlik az országban a második világháború óta.
2008-ban a NATO-országok kilátásba helyezték ugyan Ukrajna felvételét a NATO-ba, de
tekintettel Oroszországra végül – elsősorban a német kancellár és az akkori francia államfő, Nicolas Sarkozy nyomására – visszavonulót fújtak.
Zelenszkij ennek nyomán meghívta Merkelt és Sarkozyt, hogy látogassanak el Bucsába, ahol a napokban több mint 300, Ukrajna szerint az orosz katonák által kegyetlen módon meggyilkolt civil holttestére bukkantak. "Meghívom Angela Merkelt és Nicolas Sarkozyt Bucsába, hogy saját szemükkel lássák, mihez vezetett az Oroszországnak tett engedmények politikája 14 évvel ezelőtt" – fogalmazott az elnök.
Merkel nem foglalt állást Zelenszkij üzenetével kapcsolatban, szóvivője útján hangsúlyozta ugyanakkor, hogy támogatja a német kormány és a nemzetközi közösség erőfeszítéseit, amelyek Ukrajna támogatását és az Oroszország által indított háború beszüntetését célozzák.
