Infostart.hu
eur:
378.89
usd:
319.03
bux:
129443.91
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Micheál Martin, a Fianna Fáil ír centrista párt vezetője integet Dublinban 2020. június 27-én, miután a parlament miniszterelnökké választotta. A Fianna Fáil, a kereszténydemokrata Fine Gael és a Zöld Párt hárompárti koalíciós szerződését az előző nap hagyta jóvá a tagság, így megalakulhatott az új ír kormány, amelynek élén az ötéves mandátum első felében Martin, a második felében a Fine Gael vezetője áll majd.
Nyitókép: Aidan Crawley

Írország megijedt, és feladná semlegességét

Egy friss felmérés szerint az írek jelentős része a NATO-ba vágyik az Ukrajna elleni orosz háború nyomán. Általános a vélekedés, hogy a védelmi kiadásokat is növelni kell.

A Politico helyszíni tudósítása szerint a megkérdezettek 48 százaléka volt azon a véleményen, hogy az Ukrajnában zajló háború miatt fel kell hagyni a hagyományos semlegességgel, és az országnak csatlakoznia kellene a NATO-hoz. A válaszadók mindössze 39 százaléka volt ellenkező véleményen, ami rekordot jelent a kérdés megítélésében. A felmérést ismertető Sunday's Business Post című lap felhívta a figyelmet arra, hogy erősen megváltozott az elmúlt évtizedekben nem először vitatott hagyományos semlegességi politika megítélése.

Hasonló közvélemény-kutatást januárban végeztek, akkor mindössze 34 százalék volt azoknak az aránya, akik a NATO-csatlakozást részesítették előnyben.

Az Ír Köztársaságnak a harmincas évekre visszatekintő semlegességi politikája azt is jelentette, hogy az ország kimaradt a második világháborúból. E kitartóan képviselt semlegesség számára azonban egyfajta tesztet jelentett, amikor Oroszország az év elején haditengerészeti gyakorlatot tartott Írország Atlanti-óceáni partjainál. Helyi katonai szakértők akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy

a rosszul felszerelt ír védelmi erők képtelenek voltak az orosz hadgyakorlat szoros nyomon követésére.

A többi között nem rendelkeztek a szükséges katonai radareszközökkel, sem a felderítésre alkalmas vadászgépekkel. Ehelyett egy két évtizedes múltra visszatekintő, Londonnal kötött titkos megállapodás rendelkezett mindössze arról, hogy a brit királyi légierő feltartóztathat minden fajta orosz katonai gépet az ír partoknál.

Az Ír Köztársaság éves katonai költségvetése 1,1 milliárd font, ami a legalacsonyabbnak számít az Európai Unióban. Egy hivatalos bizottság februárban azt javasolta a kormánynak, hogy ezeket a kiadásokat legkevesebb 50 százalékkal növelje. Az említett felmérésből kitűnt az is, hogy az indítványt a megkérdezettek 59 százaléka támogatta, és mindössze 28 százalék foglalt ellene állást.

A Politico szerint a közvélemény-kutatásból ugyanakkor az is kitűnt: az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy az esetleges NATO-tagság vagy adott esetben egy európai uniós békeerőben való részvétel milyen kötelezettségekkel is jár. Amikor a kérdést úgy tették fel, vajon az országnak teljesen fel kellene-e hagynia a hagyományos semlegességi politikával, a megkérdezettek 57 százaléka nemmel válaszolt.

Címlapról ajánljuk

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Ursula von der Leyen elárulta: ilyen változás jön az energiaárakban, ami mindenkit érint

Ursula von der Leyen elárulta: ilyen változás jön az energiaárakban, ami mindenkit érint

Az európai ipar, különösen a vegyipar egyre nagyobb nyomás alá kerül a magas energiaárak, a kínai túlkapacitás és a gyenge kereslet mellett az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) drága karbonára miatt is, miközben az ágazat bezárásokról és tömeges munkahelyvesztésről számol be. Egy kiszivárgott bizottsági reformterv ugyan több ingyenes kvótát adna klímasemleges beruházásokért cserébe, de az iparági lobbi még nagyobb engedményeket és a határidők kitolását követeli, ami a klímapolitika hitelességét is érinti. Ursula von der Leyen antwerpeni beszédében a versenyképesség és dekarbonizáció összehangolását ígérte gyorsabb engedélyezéssel, keresletélénkítéssel és olcsóbb energiával. Eközben az Európai Bizottság elnöke az ETS eredményeit védve nagyobb tagállami visszaforgatást sürgetett az ipari átállás finanszírozására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×