Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
A török elnökség által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő (k) köszönti a delegáltakat az orosz-ukrán béketárgyalások újabb fordulója előtt Isztambulban. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Török elnökség

Török elnök: Lehet a nemzetközi közösségnek elfogadható megállapodást kötni

Mind Ukrajnának, mind Oroszországnak "jogos aggodalmai" vannak - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök a háborúban álló országok tárgyalódelegációinak isztambuli tárgyalása előtt, felszólítva a feleket arra, hogy "vessenek véget ennek a tragédiának".

"Lehetséges olyan megoldást találni, amely elfogadható a nemzetközi közösség számára" - mondta a török államfő, hozzátéve, hogy a konfliktus elhúzódása senkinek nem áll érdekében. Erdogan kifejezte reményét, hogy a két fél törökországi tárgyalásai kikövezhetik az utat a két ország vezetőjének találkozójához.

Erdogan köszöntője után a delegációk azonnal megkezdték a tárgyalásokat.

Az ukrán fél a tárgyalás előtt jelezte, hogy nem vár túl sokat a mostani egyeztetéstől sem, bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hajlandó tárgyalni Ukrajna semleges állapotáról. Elsődleges céljuk a mostani tárgyaláson a tűzszünet elérése lenne, a "minimum" program pedig a humanitárius kérdések megvitatása.

Oroszország többek között azt követeli Ukrajnától, hogy hagyjon fel minden NATO-csatlakozási szándékával. A Financial Times értesülései szerint az oroszok állítólag eltekintenének Ukrajna "nácitlanításától", és akár az ukrán EU-tagságot is engednék, ha Kijev lemondana a NATO-belépésről. Utóbbira való hajlandóságát - bizonyos dolgokért cserébe - Volodimir Zelenszkij elnök maga is említette már korábban.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó arról posztolt a Twitteren, hogy külön munkacsoportok tárgyalják az egyes vitás kérdéseket, az alábbi fotón például a két delegációt vezető ukrán David Arahamia és az orosz Vlagyimir Megyinszkij egyeztetése látható.

Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter március 10-én már találkozott a dél-törökországi Antalyában, de a tárgyaláson akkor nem születtek konkrét eredmények. A delegációk a háború kezdeti szakaszában a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban találkoztak, majd azóta több egyeztetést tartottak videokonferencia formájában is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×