eur:
393.09
usd:
367.14
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György
Tüzérségi lövedékek becsapódása nyomán megsemmisült iskolaépület romjai Harkivban 2022. március 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Andrzej Lange

Hadműveletek egy hónapja – a nagy fordulat a villámháborútól az állóháborúig

Oroszország első elképzelése megbukott, ezért taktikát váltott, és így a háború hosszú hónapokig vagy akár évekig is eltarthat – vélekedik Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója.

Egy hónapja tart az orosz–ukrán háború. Négy héttel ezelőtt a szakértőket is beleértve mindenki azt gondolta, hogy a hatalmas túlerőben lévő Oroszország néhány nap alatt elfoglalja Ukrajnát. Azóta bebizonyosodott, hogy az orosz titkosszolgálatnak rossz értesülései voltak az ukrán nemzeti ellenállásról, az orosz hadseregnek kommunikációs és utánpótlásgondjai vannak, az orosz katonák harci morálja csökkent, és ezért magas rangú orosz tábornokokat kell a frontra vezényelni, akik közül többen elestek. Vlagyimir Putyin orosz elnök leváltotta a titkosszolgálat egyik vezetőjét, az orosz védelmi miniszter eltűnt a nyilvánosság elől (de hosszú idő után csütörtökön újra felbukkant), egy fontos orosz elnöki tanácsadó disszidált, az ukrán hadsereg pedig ellentámadásba lendült.

A háború első hónapjának a híreivel kapcsolatban azonban most is óvatosságra intett Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója. Bár kevesen bíztak benne, hogy az ukrán erők megállítják az orosz előrenyomulás, az elmúlt hetekben az ukrán hadsereg nagyon ütőképesnek bizonyult, és a rajtaütések a háború első napjaitól kezdve jelen voltak, amikor az ukrán hadsereg meg tudott semmisíteni jelentős orosz katonai technikát.

A háború első napjaiban Oroszország, bízva a villámháborúban, abban, hogy nagyobb ellenállás nélkül tud elfoglalni kulcsfontosságú ukrán objektumokat, arra épített, hogy deszantos egységeket küld Ukrajnába. Ezt megelőzték precíziós támadások az ukrán légvédelemmel, az ukrán repülőterekkel szemben, majd pedig beküldték a deszantos egységeket, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy elfoglaljanak ukrán támaszpontokat, reptereket, városi adminisztrációkat. Nagyon gyorsan kiderült, hogy Ukrajna nem adja meg magát, és nagyon heves ellenállást tanúsít, és ezeket a deszantos egységeket nagyon könnyen felszámolta.

Az a villámháború, amiben Oroszország bízhatott, nem valósult meg

– magyarázta Bendarzsevszkij Anton.

Oroszországnak módosítania kellett a terveken, nem léphetett hátra, hiszen a szakértő szerint az hatalmas presztízsveszteséggel járt volna, ráadásul egy ilyen visszavonulásban benne lehetett volna az is, hogy az orosz vezetés belebukik, hiszen az orosz lakosságnak nem lehet könnyen elmagyarázni azt, hogy miért került ilyen elszigeteltségbe az ország, miért vannak katonai áldozatok, miközben egyetlen célt sem értek el.

"Ebben a helyzetben az egyetlen lehetséges megoldás az orosz vezetés számára, hogy előre megy. Ezért lennék óvatos, mert Oroszország is változtatott a villámháborús stratégián, hiszen ez nem jött be, és most más jellegű taktikát, más jellegű hadműveleteket látunk. Az elején nagyon megosztott volt a front, Oroszország egyszerre több irányból próbált támadni, hogy gyorsan elfoglalja a kulcsfontosságú helyszíneket. Most viszont már inkább fókuszált a támadás,

jelenleg Mariupol és környéke számít a legfontosabb hadszíntérnek,

itt jelentős számú ukrán erők összpontosulnak. Ezeket az erőket próbálja most az orosz hadsereg bekeríteni, és közben megpróbálja megszerezni a kontrollt a város felett" – mondta a szakértő, és hozzátette, Mariupol ellátás nélkül maradt, teljesen körül van kerítve, így nem sok jóra számíthat. Ha pedig Mariupol városa elesik, akkor Oroszország át tudja csoportosítani az erőket más célpontokra, akár egy újabb frontot tud nyitni, megpróbálhatja megszerezni Ukrajna Fekete-tengeri kijáratait, így Odessza városát, vagy akár egy már meglévő csatatérhez tudja rendelni ezeket az erőket, például Harkivhoz.

Közben folyamatos a mozgósítás és az utánpótlás Kijev, Harkiv és Csernyihiv városánál is, ezeket a városokat légibombázásokkal támadják, de gyalogsági hadműveletek nincsenek, és ez lehetővé teszi Ukrajnának, hogy visszatámadjon, és itt-ott károkat okozzon az orosz egységekben, az orosz ellátásban. A szakértő szerint

Oroszország most nem Kijev vagy Harkiv ostromára összpontosít, hanem a stratégiai feladat Mariupol elfoglalása, és minden erővel ezt a célt próbálja elérni.

A magas rangú orosz katonatisztek frontvonalba vezényléséről Bendarzsevszkij Anton úgy vélekedett, hogy ha igazak az ukrán források adatai, és hat orosz tábornok is meghalt, az rendkívül magas szám, főleg ha párhuzamba állítjuk azzal, hogy tábornoki rangú katonai áldozata az Egyesült Államoknak Vietnámban egyetlen egy volt. Ez szerinte mindenképpen azt mutatja, hogy sokkal hevesebbek a harcok, mint amit az oroszok vártak. Oroszország nem számított arra, hogy Ukrajnának is vannak olyan modern fegyverei, amivel fel tudja venni a versenyt Oroszországgal – tette hozzá.

Az is meglepetés, hogy Ukrajnában, amely Oroszország szerint nem is önálló ország és tele van oroszul beszélő orosz identitású emberekkel, az orosz titkosszolgálat nem tudta hiteles információkkal előkészíteni a hadműveletet. A Danube Institute kutatási igazgatója szerint ezzel összefügg, hogy az FSZB, az orosz nemzetbiztonsági szervezet vezetéséből több embert letartóztattak, házi őrizetbe helyeztek az elmúlt hetekben.

"Leginkább annak az 5. osztálynak az embereit, amely Ukrajnáról írt jelentéseket Vlagyimir Putyin számára. Ez is jelzi, hogy az orosz hírszerzés ezen a ponton megbukott: vagy nem végezte jól a dolgát, vagy olyan információkat szállított Putyinnak, amelyeket az orosz elnök elvárt. Ukrajna egy szuverén, függetlenül ország, és ezért az államiságáért képes kiállni és harcolni. Nem számítottak arra, hogy milyen ellenállást tanúsít Ukrajna, és milyen fegyverei vannak Ukrajnának" – mondta.

Több tábornok halálához az vezetett például, hogy az ukrán erők le tudták árnyékolni az orosz kommunikációs csatornákat, és az Ukrajnában harcoló orosz tábornokok nem tudtak kapcsolatot létesíteni a vezérkarral, és hagyományos módszerekkel, például a mobilhálózaton keresztül léptek kapcsolatba a vezetéssel, és az ukrán nemzetbiztonság pedig bemérte és megsemmisítette az orosz katonai vezetőket. A szakértő szerint az orosz haditechnika komoly károkat szenvedett, a becslések szerint az orosz páncélosok és tankok legalább 20-25 százaléka megsemmisült, egy másik jelentős részre pedig károkat szenvedett és javításra szorul. Most más, elavult haditechnikát próbálnak hozni Ukrajnába Oroszország különböző részeiből, hogy pótolják a kiesett, modernizált haditechnikát.

"Óvatos lennék az optimista becslésekkel – értékelte a háború első hónapját Bendarzsevszkij Anton –, mert

Oroszországnak megvan az emberi és a katonai erőforrása is, hogy ezt a háborút még hosszú hónapokig vagy akár évekig is folytassa,

hiszen taktikát váltott. Most már nem feltétlenül heves expanzióról és támadásokról beszélünk, hanem például Kijev mellett az orosz erők beásták magukat, most már földsáncból készített védelmi vonalakat próbálnak létrehozni, tehát ez azt mutatja, hogy a háború kezd átmenni állóháborúba. Az oroszok abban bíznak, hogy időben ők ezt tovább bírják majd, mint Ukrajna. Ukrajna pedig abban bízik, hogy az idő nekik játszik, és nem az oroszoknak."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×