eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtóértekezleten a NATO-tagállamok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozása előtt Brüsszelben 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/REUTERS POOL/YVES HERMAN / POOL

Jens Stoltenberg: Oroszország kevesebb NATO-t akar a határán, és többet kap belőle

A NATO-nak biztosítania kell, hogy a konfliktus ne terjedjen el Ukrajnán túlra, a szövetség keleti szárnyán ezért az utóbbi hetekben megduplázódott a katonai jelenlét - mondta Jens Stoltenberg főtitkár a lengyel parlamentben pénteken online közvetített beszédében. Egy interjúban pedig arról is beszélt, hogy a NATO felelőssége a "nyílt háború" elkerülése Oroszországgal.

A Lengyelország NATO-csatlakozásának 23. évfordulója alkalmából megtartott ülésen Stoltenberg aláhúzta: a szövetségesek egységesek. "Védeni fogjuk Lengyelországot, valamint a szövetségesek területének minden négyzetcentiméterét" - fogalmazott.

A NATO főtitkára hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök "kevesebb NATO-t akar Oroszország határán, és többet kap belőle".

Élő közvetítésben felszólalt Volodimir Zelenszkij is. Az ukrán elnök kijelentette: az ukránok harca egyben a mások szabadságáért is folytatott küzdelem. Felidézte Lech Kaczynski néhai lengyel elnök 2008-ban Georgiában mondott szavait, amelyek szerint Georgia után Ukrajnát, majd a három balti országot, utána pedig Lengyelországot is orosz támadás érheti.

A NATO felelőssége a "nyílt háború" elkerülése Oroszországgal

A NATO-főtitkár pénteken az AFP francia hírügynökségnek is interjút adott Törökországban, a török elnökség által szervezett diplomáciai találkozón.

"Az a felelősségünk, hogy elkerüljük, hogy a konfliktus Ukrajna határainál eszkalálódjék, és nyílt háborúvá váljék Oroszország és a NATO között" - szögezte le Stoltenberg a török elnökség által szervezett diplomáciai találkozón.

A főtitkár ezzel igyekezett igazolni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének azon döntését, hogy nem hajlandó Ukrajna légterében repülési tilalmi zónát létrehozni, amellyel megvédhetné az ukrán lakosságot az orosz hadsereg bombázásától.

Egy ilyen lépés "azt jelentené, hogy készek vagyunk lelőni a (légtérsértő) orosz repülőgépeket", (...) "és ez minden bizonnyal nyílt háborúhoz vezetne. Egy ilyen konfliktus még több szenvedést, még több emberáldozatot és még több rombolást eredményezne" - érvelt a NATO főtitkára.

"Támogatjuk Ukrajnát, Oroszországgal szemben pedig büntetőintézkedéseket vezettünk be, de egyúttal arra kértem (a NATO-tagországokat), hogy jelentsék ki: nem küldünk sem csapatokat ukrán földre, sem NATO-vadászgépeket az ukrán légtérbe" - hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×