eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtóértekezleten a NATO-tagállamok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozása előtt Brüsszelben 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/REUTERS POOL/YVES HERMAN / POOL

Jens Stoltenberg: Oroszország kevesebb NATO-t akar a határán, és többet kap belőle

A NATO-nak biztosítania kell, hogy a konfliktus ne terjedjen el Ukrajnán túlra, a szövetség keleti szárnyán ezért az utóbbi hetekben megduplázódott a katonai jelenlét - mondta Jens Stoltenberg főtitkár a lengyel parlamentben pénteken online közvetített beszédében. Egy interjúban pedig arról is beszélt, hogy a NATO felelőssége a "nyílt háború" elkerülése Oroszországgal.

A Lengyelország NATO-csatlakozásának 23. évfordulója alkalmából megtartott ülésen Stoltenberg aláhúzta: a szövetségesek egységesek. "Védeni fogjuk Lengyelországot, valamint a szövetségesek területének minden négyzetcentiméterét" - fogalmazott.

A NATO főtitkára hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök "kevesebb NATO-t akar Oroszország határán, és többet kap belőle".

Élő közvetítésben felszólalt Volodimir Zelenszkij is. Az ukrán elnök kijelentette: az ukránok harca egyben a mások szabadságáért is folytatott küzdelem. Felidézte Lech Kaczynski néhai lengyel elnök 2008-ban Georgiában mondott szavait, amelyek szerint Georgia után Ukrajnát, majd a három balti országot, utána pedig Lengyelországot is orosz támadás érheti.

A NATO felelőssége a "nyílt háború" elkerülése Oroszországgal

A NATO-főtitkár pénteken az AFP francia hírügynökségnek is interjút adott Törökországban, a török elnökség által szervezett diplomáciai találkozón.

"Az a felelősségünk, hogy elkerüljük, hogy a konfliktus Ukrajna határainál eszkalálódjék, és nyílt háborúvá váljék Oroszország és a NATO között" - szögezte le Stoltenberg a török elnökség által szervezett diplomáciai találkozón.

A főtitkár ezzel igyekezett igazolni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének azon döntését, hogy nem hajlandó Ukrajna légterében repülési tilalmi zónát létrehozni, amellyel megvédhetné az ukrán lakosságot az orosz hadsereg bombázásától.

Egy ilyen lépés "azt jelentené, hogy készek vagyunk lelőni a (légtérsértő) orosz repülőgépeket", (...) "és ez minden bizonnyal nyílt háborúhoz vezetne. Egy ilyen konfliktus még több szenvedést, még több emberáldozatot és még több rombolást eredményezne" - érvelt a NATO főtitkára.

"Támogatjuk Ukrajnát, Oroszországgal szemben pedig büntetőintézkedéseket vezettünk be, de egyúttal arra kértem (a NATO-tagországokat), hogy jelentsék ki: nem küldünk sem csapatokat ukrán földre, sem NATO-vadászgépeket az ukrán légtérbe" - hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×