Infostart.hu
eur:
385.43
usd:
329.32
bux:
120302.69
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Twitter

Továbbra is terjednek az álhírek az ukrán háborúról az interneten – íme néhány és a háttere

A háború napjai alatt rengeteg álhír kezdett terjedni. Köztük régi fotók, videók jelennek meg újként feltüntetve, újakat pedig régieknek neveznek az interneten.

Az internetnek hála nagyon gyorsan terjednek a hírek a fegyveres konfliktussal kapcsolatosan - de ugyanilyen gyorsan kelnek szárnyra azok a megtévesztő hírek is, amelyek a valóságot más színben festik le, mint amilyen.

A BBC a legdinamikusabban terjedő álhírek hátterét mutatja be egy összeállításban - ha ezekkel a találkozik, ne dőljön be nekik!

Hamisnak nevezett valós felvétel

A kelet-ukrajnai Csuhujivban csütörtökön lerombolt lakóépületről készült képek és felvételek kapcsán sokan állítják, hogy azok az oroszországi Magnyitogorszk városában 2018-ban történt gázrobbanásról készültek. Egyesek azt is állították, hogy egy kép, amelyen egy sebesült nő látható a helyszínen, 2018-ból származik, vagy hogy

a nő csak eljátszotta a sebesült szerepét

- ezek az állítások mind hamisak. Valóban hasonló a két helyszín, de nem egyezik meg, a nőről pedig két fotós készített képeket, amelyek bejárták a világot a hétvégén. A fotósok megerősítették, hogy februári képekről van szó, ami egyébként a fotók metaadataiból is látszik.

(Az alábbi képen kattintás után látszik a nő, miután beragasztották a fejsérüléseit - felkavaró tartalom!)

Vannak ugyanakkor valóban megtévesztő felvételek is. Egy videó egyesek állítása szerint egy ukrán lányt ábrázol, aki szembeszállt egy orosz katonával. A videót több mint 12 millió ember látta - de valójában egy izraeli katonával szembeszálló palesztin lányt mutat, akinek 2012-ben letartóztatták idősebb testvérét. A Twitter már megjelölte a videót mint megtévesztő felvételt, de a TikTokon még egy darabig tovább terjedt.

Régi felvételek újként tálalva

A hétvégén egy Molotov-koktélokkal vívott harcról készült videofelvétel is több változatban végigfutott a közösségi oldalakon: a megosztók szerint a felvételen kijevi lakosok orosz katonák ellen vetik be a fegyvert. A valóságban a felvétel 2014-ben az Euromaidan-tüntetések alatt készült.

Egy videojátékból kivett részlet is mostani valós felvételként terjed az interneten: a felvételen egy kigyulladt repülő látható, majd hatalmas robbanás hangja hallható.

Az Arma 3 című videojátékból készült videó egymillió megtekintést ért el, de semmi köze az ukrajnai háborúhoz.

Nagyon népszerű egy olyan fotó is, melyen gyerekek búcsúztatják a hadba induló ukrán erőket ukrán zászlókkal a kezükben: a felvételt ugyanakkor először 2016-ban tették közzé. Az ukrán védelmi minisztérium önkéntes fotósa készítette, akit később elbocsátottak, mert azt állították, hogy néhány harci képét megrendezte.

Politikusok az álhírekben

Az a kép is régi, amely Vitalij Klicsko kijevi polgármestert ábrázolja, állítólag a fronton harcolva: 2021-ben posztolta először Klicsko az Instagramon.

A félrevezető kép ellenére igaz, hogy a polgármester az ukrán csapatok oldalán védte városát a konfliktus során.

Megtévesztő az a videó is, amelyen Zelenszkij elnök a harctéren teázik katonákkal. 3 millió ember látta a felvételt, amely valódi, de egy hetes, még a háború kezdete előtt készült. A hétvégén ugyanakkor Zelenszkij nevében Telegram-fiókot hoztak lére amely arra szólította fel az ukrán erőket, hogy dobják el a fegyvereiket és adják meg magukat. Ez azonban hamisítvány volt: Zelenszkijnek ellenőrzött Telegram-csatornája van.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×