Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Rakétatámadás során megrongálódott lakóházat néznek emberek Kijevben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és szankciókról döntött Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Emilio Morenatti

Három végkifejlete lehet az orosz inváziónak – esélylatolgatás

Az ukrán csapatok keményen és sokszor igen eredményesen védik országukat, az oroszok a támadás első napjának végére nem jutottak el olyan messzire, mint ahogyan azt tervezhették.

Ez azonban nem változtat a tényen, miszerint az oroszok túlereje többszörös. Nagy kérdés, hogy mi történik a következő napokban – számos forgatókönyv elképzelhető, de három lehetőség tűnik a legvalószínűbbnek a Sky News elemzése szerint.

A túlerő ellenére sem biztos, hogy rövid hadviselés után győzelmet aratnak Vlagyimir Putyin csapatai: könnyen lehet, hogy elhúzódó harcok alakulnak ki a térségben, ami az orosz elnök hatalmát végső soron akár meg is ingathatja.

Gyors orosz győzelem: új kor kezdődik

Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint Putyin gyors győzelmet arat, megdönti a demokratikusan megválasztott kormányt, helyébe pedig bábkormányt helyez. Ez a vezetés aztán keletre kormányozza Ukrajnát, mind az EU-hoz, mind a NATO-hoz való csatlakozást elfeledve – ezek Oroszország számára komoly problémát okoztak a közelmúltban. A negyvenmillió ukránnak, amennyiben nem hagyják el hazájukat, új világhoz kell alkalmazkodnia ebben az esetben.

Moszkvának eközben a nyugati megszorító intézkedések közt is lavíroznia kell: ez a világ legnagyobb autoritárius vezetésű országával, Kínával való megerősített kapcsolatokat is jelenthet.

Az eset ráadásul más autoriter rezsimek számára is példát jelenthet a liberális demokráciákkal szembeni fellépésre.

A nyugati országok vesztesként és gyengeként mutatkoznak meg egy ilyen kimenetel esetén, hiszen képtelenek lesznek a demokráciát és az alapvető emberi jogokat megvédeni. Kína tovább tervezgetheti Tajvan bekebelezését, teljesen új éra kezdődhet, melyben az erősebb országok dominanciája lehengerlő a kisebbek fölött.

Röviden fogalmazva az 1945 után kezdődött világrend végét jelentheti az orosz győzelem.

Orosz erők dominálnak egy megosztott Ukrajnában

Ez is csak egy kicsit jobb helyzet, mint az első: Putyinnak sikerül elfoglalnia és megtartania Ukrajna teljes tengerpartját, amely a Fekete-tenger és az Azovi-tenger mentén húzódik, és ezzel

elvágja az ország exportképességét.

Megbénítja a gazdaságot, államcsődöt alakít ki a meggyengült kijevi kormány irányította országban. Ennek köszönhetően kelet-nyugati, az egykori Németországhoz hasonló megosztottság vágná ketté az országot.

Ukrajna kormányellenőrzés alatt álló részei szorosabb kapcsolatokat építhetnének ki a nyugati szövetségesekkel, míg az ország másik része visszakerülne az orosz befolyási övezetbe.

Ellenállás és gerillaháború

Nagyon valószínű ugyanakkor, hogy erőteljes és hatékony ukrán ellenállás fog fellépni bármilyen orosz megszállással vagy az oroszok által támogatott kormánnyal szemben. Ez Moszkvát elhúzódó ukrajnai gerillaháborúba sodorhatja, ami elégedetlenséget váltana ki Oroszországban, mivel az elesett és megsebesült orosz katonák száma nőne, akárcsak a misszió pénzügyi költségei.

Ez a helyzet végső soron Putyin tekintélyét fenyegetheti.

Ukrán források abban is reménykednek, hogy lehetséges egy oroszországi puccs – másképp a világ nagy bajba kerül.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×