Infostart.hu
eur:
388.32
usd:
335.02
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Iszlamista tálib kommandósok érkeznek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtérre 2021. augusztus 31-én, a légi kikötőt eddig biztosító amerikai katonák távozása után. Az utolsó amerikai repülőgép felszállásával befejeződött az Egyesült Államok leghosszabb, afganisztáni háborúja.
Nyitókép: MTI/AP/Hvadzsa Taufik Szediki

A tálibok szerint nem történt tömegmészárlás a hatalomváltás óta az államigazgatásban

A tálib kormányszóvivő szavaiból az derül ki, hogy még mindig Ban Ki Munt hiszik az ENSZ főtitkárának.

Cáfolták az Afganisztánban kormányzó tálibok az ENSZ korábbi nyilatkozatát, amely szerint hatalomátvételük óta a korábbi afgán kormány több mint száz tisztségviselőjével végeztek volna bírósági ítélet nélkül.

"Az ENSZ-főtitkár állítása, miszerint a korábbi kormány száz tagját ölték meg azóta, hogy az Iszlám Emirátus (a tálibok által használt államnév) hatalomra került Afganisztánban, nem igaz. Az amnesztia meghirdetése után senkit nem érhet bántódás" - jelentette ki Zabihullah Mudzsáhid tálib kormányszóvivő hétfőn a Twitter közösségi oldalán. Hozzátette: "Ha az ilyen incidenseket személyes bosszú motiválta, (a tálib hatóságok) kivizsgálták az ügyet, és megbüntették a felelősöket".

A szóvivő nyilatkozatában tévesen Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkárt nevezte meg a világszervezet jelenlegi irányítójaként.

Amint arról az AFP francia hírügynökség korábban beszámolt, a Guterres-jelentés megjegyezte: a tálibokat és szövetségeseiket azzal vádolják, hogy az afgán kormány és a biztonsági erők több mint száz korábbi tagját, valamint külföldiekkel együttműködő afgán állampolgárokat öltek meg. Ezeket az értesüléseket az ENSZ afganisztáni segítségnyújtó missziójának tagjaitól kapták.

Az Egyesült Államok 2021 tavaszán jelentette be, hogy kivonja katonai erőit Afganisztánból, mire a tálibok nagyszabású hadműveletet indítottak a hatalom megszerzésére. Augusztus 15-én harc nélkül bevonultak Kabulba, Asraf Gáni elnök pedig elmenekült az országból.

Szeptember 6-án a tálibok Afganisztán teljes területét ellenőrzésük alá vonták. Egy napra rá ismertették ideiglenes kormányuk összetételét, amelynek legitimitását még egyetlen ország sem ismerte el.

Címlapról ajánljuk
Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Egyre csúnyább, ami a tőzsdéken történik, masszív esés

Egyre csúnyább, ami a tőzsdéken történik, masszív esés

A tegnapi csúnya mínuszok után ma begyorsult az esés a tőzsdéken, miközben a befektetők továbbra is az iráni háború fejleményeit figyelik. Az ázsiai tőzsdék tovább estek miután Irán közölte, hogy lezárta a Hormuzi-szorost, a világ egy legforgalmasabb tengeri olajszállítási útvonalát, amelyen normális esetben napi 14 millió hordó kel át. Az események hatására az olajárak tovább emelkedtek, a gázár elszállt, a tőzsdék pedig jelentősen esnek, Európában 3-4 százalékos, az USA-ban pedig durván 1-1,5 százalékos mínuszokat lehet látni az indexek szintjén. A magyar piac is nagyot esett, itthon az OTP vezeti a lejtmenetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×