Közzétette a napokban éves népegészségügyi jelentését az Európai Unió és az OECD, ami az esetek többségében nemcsak uniós országokra, hanem az unióhoz nem tartozó északi országokra (Norvégia és Izland) is kiterjed.

Az elmúlt évek trendjét követve a leghosszabb életre tavaly is Norvégiában számíthatott az újszülött: a népességi élethossz-átlag 83,3 évet mutatott. Az izlandiak 83,1 évben reménykedhettek.

Az uniós átlag tavaly 80,6 év volt, és a tagországok közül Spanyolország és Olaszország állt a legjobban valamivel 83 évet meghaladó kilátással.

A 80 év fölötti átlag amúgy a tagországok kétharmadára igaz volt, viszont a kelet-európaiak többsége 70-78 év közötti adatot tudott felmutatni,

egyedül Szlovénia lépte túl a 80 éves küszöböt, 80,6 évvel.

Az elhalálozások legfőbb oka a koronavírus-járvány idején is a korábbi években is domináns szívelégtelenség és a rákos megbetegedés maradt: az előbbi tavaly 1,7 az utóbbi 1,2 millió ember életét követelte.

A magyar élethosszátlag 2000 és 2020 között jelentősen emelkedett: a 2000-es 71,9 évről 75,7-re nőtt, amely utóbbi ugyanakkor mintegy 10 hónappal kevesebb az egy évvel korábban összegzett (2018-as) átlagnál, de hasonló arányú visszaesés a Covid miatt szinte valamennyi országban tapasztalható volt.

A magyar kilátásoknál valamivel többet várhattak a visegrádi csoport többi országai, míg Lettországban, Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet.

A két sereghajtó Románia 74,2 éves élethossz-kilátással, valamint Bulgária volt, ahol a mért 73,6 év csaknem tíz évvel volt kevesebb a norvég adatoknál.

Magyarországon egyébként a nők átlagos élethossz-kilátásai közel hét évvel jobbak a férfiakénál (79,1 és 72,3 év), ami meghaladja az EU egészén tapasztalható nemek szerinti eltérést. A tanulmány szerint a nagyobb férfihalandóságot jelentős rész a körükben nagyobb arányban jelenlévő olyan káros szokások magyarázzák, mint az erős dohányzás és relatíve nagy arányú alkoholizmus.

A felmérés ennek kapcsán külön is kitért arra, hogy a különböző országokban milyen arányban idézett elő végzetes betegséget előnytelen étkezési szokás dohányzás, alkoholizmus és levegőszennyezés.

Az egészségre káros étrend és a dohányzás EU-átlagban mindként esetben a halálesetek 17 százalékához járult hozzá, míg Magyarországon 24 és 21 százalékos volt ez az adat.

Közelebb állt az alkoholizmus végzetes hatásának magyar átlaga (7 százalék) az unióshoz (6 százalék), míg a légszennyezés miatti súlyos/halálos megbetegedés EU-szinten 4 százalékot tett ki, Magyarországon ez 6 százalék volt.

Az élethossz növelésénél az egészséges életmód mellett meghatározó tétel az orvosi ellátás hatékonysága. A tanulmány ennek kapcsán megállapítja, hogy bár Magyarországon a járvány előtt növekedett valamelyest az egészségügyre fordított közkiadás, összességében ennek aránya (egy főre számítva, vagy a GDP százalékában kifejezve egyaránt) elmarad az EU-átlagtól.

Az egy főre jutó közkiadás az uniós átlag 50 százaléka alatt maradt, a GDP százalékában kifejezve pedig az európai uniós 9,9 százalékos átlaghoz képest 6,4 százalékot ért el (ennél kevesebb egészségügyi kiadást csak Lettországban, Horvátországban, Romániában és Bulgáriában regisztráltak).

A tanulmány szerint részben az egészségügyi kiadások uniós átlagtól elmaradó mértéke magyarázza, hogy a megelőzhető halálesetek száma 100 ezer lakosra vetítve valamennyi keleti tagországban az EU-átlag alatt volt, míg az összes többi uniós államban az átlag felett álltak. Magyarországon 100 ezer főre 326 ilyen esetet állapítottak meg (az EU-átlag 160 volt).