Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke (j) és Mateusz Morawiecki miniszterelnök Varsóban 2018. október 21-én, a lengyel önkormányzati választások első fordulójának estéjén.
Nyitókép: MTI/PAP/Jakub Kaminski

Lengyelország 21 éve példátlan húzásra készül az Európai Unióban

A vétófenyegetést utoljára Ausztria alkalmazta 2000-ben, és az drámai hatást váltott ki – emékeztetett Gyévai Zoltán, az EU Monitor főszerkesztője.

Lengyelország igazságügyi minisztere szerint az országnak fel kellene függesztenie az uniós költségvetésbe történő befizetéseit, és meg kellene vétóznia az európai politikákat, ha Brüsszel csökkenti a Varsónak szánt pénzeket, és fokozza a jogállamiságért folytatott harcot.

Az EU Monitor főszerkesztője úgy látja, most mindenki emeli a tétet a vitában, és megpróbálja a másik gyenge pontját megtalálni ebben a játékban. Gyévai Zoltán szerint a lengyelek esetében ez a drasztikus lépés sem kizárható. Lengyelországot már az európai bírósági ítéletek végrehajtásának megtagadása miatt már most is sújtják pénzügyi büntetések. Ha Lengyelország emiatt felfüggeszti a befizetéseket, akkor az Európai Uniótól is annyival kevesebbet kap majd a kohéziós forrásokból, strukturális alapokból.

"A lengyelek erre mondják azt, hogy ha ez így lesz, akkor mi is emeljük a tétet, és meg fogunk vétózni mindent. Ha odáig eljutnánk, akkor egy olyan válság alakulna ki, amire legutoljára az Európai Unióban 2000-ben volt példa, akkor Ausztriát próbálta az akkor még 14 partnerország elszigetelni" – emlékeztetett a szakértő. Mint felidézte, abban az esetben a Jörg Haider vezette a Szabadságpárt kormányra kerülése miatt voltak uniós szankciók.

"Ma már ez nem is esemény, de akkor drámai hatást váltott ki, hogy a 14 tagállam megpróbálta Ausztriát partvonalra szorítani. Nem működött, mert Ausztria fontos döntésekben nem vett részt, vagy pedig éppen vétózott" – mondta Gyévai Zoltán.

Az EU Monitor főszerkesztője ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Varsó esetleges vétózása nem csak Brüsszelnek jelentene gondot, hanem a magyar kormánynak is, hiszen Magyarországnak is vannak érdekei, és ha a lengyelek mindent megvétóznak, az adott esetben magyar érdeket is sérthet.

"Nyilván vigyázni fognak arra, hogy ez ne történjék meg, csak ez nem Brüsszel kérdése, ez az Európai Unió kérdése. Az Európai Unió mi vagyunk, tehát ha Lengyelország beáll a vétózásra, az bizony magyar érdekeket is sérthet" – emelte ki Gyévai Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×