Infostart.hu
eur:
385.35
usd:
333.84
bux:
0
2026. április 3. péntek Buda, Richárd
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2021. február 9-én. Az Európai Parlament ötvenöt tagja lemondásra szólította fel Borrellt az általuk megalázónak nevezett múlt heti kétnapos moszkvai látogatása miatt. Kijelentették, Borrell Moszkvában nem volt képes megvédeni az EU értékeit és érdekeit, nem állt ki az európai érdekek mellett akkor sem, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyíltan bírálta az EU-t és az Egyesült Államokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag készül

Az Európai Unió az Oroszországgal szemben meghozható gazdasági szankciók új csomagjáról tárgyal az orosz-ukrán határon kialakult feszültség miatt az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával – közölte Josep Borrell.

Az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően beszélt erről.

Josep Borrell az Ukrajnával szembeni agresszív orosz retorikával és az ukrán határ közelében végzett orosz csapatösszevonással kapcsolatban hangsúlyozta, az Európai Unió az elrettentés politikáját folytatja, hogy elkerülje a válság elmélyülését.

"Igyekszünk mindent megtenni, hogy ez ne forduljon elő" - fogalmazott, és hozzátette: az EU egyértelmű jelzést fog küldeni Moszkvának, hogy az Ukrajna elleni bármilyen agressziónak "nagy ára lesz" Oroszország számára.

"Az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal összehangoltan tanulmányozzuk, hogy milyen szankciók jöhetnek szóba és mikor"

- fogalmazott. Hétfőn még nem születik döntés az ügyben - tette hozzá.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter érkezésekor hangsúlyozta, az orosz-ukrán határon kialakult helyzet nem oldható meg katonai eszközökkel, csakis az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás révén.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta: nem várható, hogy az EU egyhamar döntést hozna a kínai téli olimpia diplomáciai bojkottjáról.

"Az Európai Unió a következő napokban nem fog megegyezni a 2022-es kínai olimpiai játékok esetleges diplomáciai bojkottjáról"

- fogalmazott.

Azt mondta, egyetért azzal a francia állásponttal, hogy szót kell emelni a Kínában tapasztalt emberi jogi helyzet miatt. "Úgy gondolom, ha a helyszínen szólalunk fel, az több hasznot hoz, mintha mi, politikusok bujkálnánk" - tette hozzá a luxemburgi külügyminiszter.

Annalena Baerbock új német külügyminiszter érkezésekor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi időkben határozott és egységes hangra van szükség az EU külpolitikájában, ami azt jelenti, hogy nem csak szavazni kell, hanem meg kell vizsgálni, mely rendelkezésre álló eszközöket lehet a jövőben használni.

Egy erős Európa nem engedheti meg magának, hogy a külpolitikai kérdésekben az egyhangúság megkövetelésével gyengítse magát

- mondta.

Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy az illetékes német ügynökség felfüggesztette az Oroszországból érkező Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezésére vonatkozó eljárást (erről itt írtunk bővebben), "mivel az nem felel meg az európai jognak és egyéb követelményeknek". Továbbá az építésével kapcsolatban továbbra is vannak nyitott biztonsági kérdések, amelyekre az ügynökségnek napokon belül válaszokat kell találnia - tette hozzá a német külügyminiszter.

Az uniós tagországok külügyminiszterei hétfői tanácskozásukon átfogó megbeszélést tartanak az EU Afrikával ápolt kapcsolatairól, és ennek során kitérnek a déli kontinens általános helyzetére, továbbá az előtte álló kihívásokra a biztonság, a gazdasági fejlesztés, a demográfiai növekedés és az egészségügy területén, valamint a demokratikus fejlődés helyzetére.

A külügyi EU-tanácsban Közép-Ázsiáról, valamint az EU által a térségben folytatott kétoldalú és regionális együttműködésről is véleménycserét tartanak. A megbeszélés során Afganisztánra is ki fognak térni.

A tanács megvitatja a venezuelai helyzetet, a miniszterek a választások végkimenetelének értékelésére és az uniós választási megfigyelő misszió eredményeire összpontosítanak. Megbeszélést folytatnak a fehérorosz helyzetről is.

Címlapról ajánljuk

Az emberiség történetének talán legnagyobb hatású eseménye – nagypéntek a vallásban és a kultúrában

Volt már a keresztút 43 stációs is, de ma már csak 14 vagy 15. A nagypénteki tudnivalókat mutatjuk be a szigorú büjti nap pontos szabályától kezdve Jézus kereszthalálának mai helyén át a filmtörténet jövőjéig; elmondjuk, hogyan lesz a kereszthalált halt Jézusból Heródes. A végtelen számú műalkotás okán pedig adódik a kérdés: volt-e nagyobb hatású esemény a világtörténelemben a nagypéntek középpontjában álló halálnál?
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Létezik még olyan piac, ahol nem sürgős az AI bevezetése?

Létezik még olyan piac, ahol nem sürgős az AI bevezetése?

Magyarországon a vállalati AI-bevezetés sok helyen már a kísérletezésen túl jár, de nagy különbségek vannak iparágak és cégtípusok között. De vajon létezik még olyan piac itthon vagy globálisan, ahol eddig nem volt sürgető az AI, és ezek a szereplők képesek-e más iparágak hibáiból tanulni? És mik a tipikus buktatók, amelyek még az értékteremtés előtt megakaszthatnak egy AI-projektet? Ezekről is kérdeztük Ignácz Pétert, a KPMG szenior menedzserét: a beszélgetés a Checklist csütörtöki adásában, 11:01-től hallgatható meg.    A műsor első felében Futó Pétert, a Zenga.hu elemzőjét kérdeztük arról, hogy a friss adatok szerint megakadt a lakáspiac korábbi lendülete: a kínálat közben tovább bővül, a vevők pedig mintha egyszerre lennének óvatosabbak és jóval tudatosabban, célzottabban keresnének. Eközben egy korábban „csendes” vidéki városban meglepő fordulattal kilőttek a lakásárak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×