Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2021. február 9-én. Az Európai Parlament ötvenöt tagja lemondásra szólította fel Borrellt az általuk megalázónak nevezett múlt heti kétnapos moszkvai látogatása miatt. Kijelentették, Borrell Moszkvában nem volt képes megvédeni az EU értékeit és érdekeit, nem állt ki az európai érdekek mellett akkor sem, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyíltan bírálta az EU-t és az Egyesült Államokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag készül

Az Európai Unió az Oroszországgal szemben meghozható gazdasági szankciók új csomagjáról tárgyal az orosz-ukrán határon kialakult feszültség miatt az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával – közölte Josep Borrell.

Az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően beszélt erről.

Josep Borrell az Ukrajnával szembeni agresszív orosz retorikával és az ukrán határ közelében végzett orosz csapatösszevonással kapcsolatban hangsúlyozta, az Európai Unió az elrettentés politikáját folytatja, hogy elkerülje a válság elmélyülését.

"Igyekszünk mindent megtenni, hogy ez ne forduljon elő" - fogalmazott, és hozzátette: az EU egyértelmű jelzést fog küldeni Moszkvának, hogy az Ukrajna elleni bármilyen agressziónak "nagy ára lesz" Oroszország számára.

"Az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal összehangoltan tanulmányozzuk, hogy milyen szankciók jöhetnek szóba és mikor"

- fogalmazott. Hétfőn még nem születik döntés az ügyben - tette hozzá.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter érkezésekor hangsúlyozta, az orosz-ukrán határon kialakult helyzet nem oldható meg katonai eszközökkel, csakis az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás révén.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta: nem várható, hogy az EU egyhamar döntést hozna a kínai téli olimpia diplomáciai bojkottjáról.

"Az Európai Unió a következő napokban nem fog megegyezni a 2022-es kínai olimpiai játékok esetleges diplomáciai bojkottjáról"

- fogalmazott.

Azt mondta, egyetért azzal a francia állásponttal, hogy szót kell emelni a Kínában tapasztalt emberi jogi helyzet miatt. "Úgy gondolom, ha a helyszínen szólalunk fel, az több hasznot hoz, mintha mi, politikusok bujkálnánk" - tette hozzá a luxemburgi külügyminiszter.

Annalena Baerbock új német külügyminiszter érkezésekor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi időkben határozott és egységes hangra van szükség az EU külpolitikájában, ami azt jelenti, hogy nem csak szavazni kell, hanem meg kell vizsgálni, mely rendelkezésre álló eszközöket lehet a jövőben használni.

Egy erős Európa nem engedheti meg magának, hogy a külpolitikai kérdésekben az egyhangúság megkövetelésével gyengítse magát

- mondta.

Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy az illetékes német ügynökség felfüggesztette az Oroszországból érkező Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezésére vonatkozó eljárást (erről itt írtunk bővebben), "mivel az nem felel meg az európai jognak és egyéb követelményeknek". Továbbá az építésével kapcsolatban továbbra is vannak nyitott biztonsági kérdések, amelyekre az ügynökségnek napokon belül válaszokat kell találnia - tette hozzá a német külügyminiszter.

Az uniós tagországok külügyminiszterei hétfői tanácskozásukon átfogó megbeszélést tartanak az EU Afrikával ápolt kapcsolatairól, és ennek során kitérnek a déli kontinens általános helyzetére, továbbá az előtte álló kihívásokra a biztonság, a gazdasági fejlesztés, a demográfiai növekedés és az egészségügy területén, valamint a demokratikus fejlődés helyzetére.

A külügyi EU-tanácsban Közép-Ázsiáról, valamint az EU által a térségben folytatott kétoldalú és regionális együttműködésről is véleménycserét tartanak. A megbeszélés során Afganisztánra is ki fognak térni.

A tanács megvitatja a venezuelai helyzetet, a miniszterek a választások végkimenetelének értékelésére és az uniós választási megfigyelő misszió eredményeire összpontosítanak. Megbeszélést folytatnak a fehérorosz helyzetről is.

Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Trump nem adja fel: újabb támadások érhetik a Fedet

Trump nem adja fel: újabb támadások érhetik a Fedet

Donald Trump és szövetségesei nem adták fel a Federal Reserve feletti nagyobb befolyás megszerzését: a Fehér Házhoz köthető tisztviselők aktívan vizsgálják, hogyan lehetne leváltani a Fed Kormányzótanácsának egyes tagjait, köztük Lisa Cook kormányzót és Jerome Powell korábbi elnököt. Bár a Legfelsőbb Bíróság egyelőre megakadályozta Cook eltávolítását, a szűk jogi alapokon nyugvó döntés nem zárta le végleg a kérdést, és Trump már jelezte, hogy újraindítja az eljárást. A washingtoni testület mellett a kormányzat a regionális Fed-bankokra is kiterjeszti figyelmét – Scott Bessent pénzügyminiszter az Atlantai Fed megüresedett elnöki posztjára keres az elnök gazdaságpolitikájához közel álló jelöltet. A háttérben a kamatpolitikai vita húzódik: Trump alacsonyabb kamatokat sürget, miközben az inflációs nyomás erősödése miatt a Fed döntéshozóinak egy része akár kamatemelést sem zár ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×