Infostart.hu
eur:
357.28
usd:
305.66
bux:
132272.93
2026. május 14. csütörtök Bonifác
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Daruval rakodják az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemeket az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Északi Áramlat 2: Németország megvetette a lábát

Egyelőre nem lehet engedélyezni a földgázvezeték üzembe helyezését az új német külügyminiszter szerint.

Annalena Baerbock a ZDF német országos közszolgálati televízió híradóműsorában a német diplomácia vezetőjeként is megerősítette pártja, a Zöldek régóta képviselt álláspontját, miszerint akkor lehet engedélyezni az orosz földgázt Németországba Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt alatt szállító Északi Áramlat második vezetékpárját, ha a beruházás megfelel az első vezetékpár kiépítése óta megváltoztatott európai uniós előírásoknak.

Mint mondta, az új szövetségi kormány munkáját megalapozó koalíciós szerződés - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) megállapodása - kimondja, hogy a közösségi jog alapján kell kezelni az energetikai beruházásokat.

"Ez azt jelenti, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint

ezt a vezetéket nem lehet jóváhagyni, mert nem felel meg az európai energiajog követelményeinek, és a biztonsági kérdések is nyitva állnak"

- mondta Annalena Baerbock.

Az említett biztonsági kérdésekről szólva kifejtette, hogy már az előző kormány - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és az SPD koalíciója - megbeszélte a washingtoni vezetéssel, hogy nem szabad üzembe helyezni az új vezetékpárt, ha elmélyül a kelet-ukrajnai válság.

A német diplomácia új vezetője hangsúlyozta: "az Oroszországgal folytatott minden tevékenységünk és minden tárgyalás alapja Ukrajna szuverenitásának elismerése". Ugyanakkor "az ajtó mindig nyitva áll", a világ hét vezető ipari hatalma (G7), köztük Németország a párbeszédre törekszik, ezért Németország továbbra is készen áll a válság politikai rendezését szolgáló tárgyalások folytatására az úgynevezett normandiai formátumban, vagyis Németország Franciaország, Ukrajna és Oroszország részvételével - hangoztatta Annalena Baerbock.

Az Északi Áramlat-2 már elkészült, de az üzembe helyezését megelőző németországi hatósági eljárást november közepén felfüggesztették. A hálózatos iparágak működését felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) akkori közleménye szerint a vezetékpár németországi szakaszát üzemeltető vállalat akkor kaphatja meg a szállítás megindításához szükséges tanúsítványt, ha megfelel az uniós jogra épülő német előírásoknak.

A Bundesnetzagentur tanúsítási eljárása az Európai Unió (EU) gázirányelvének rendelkezéseit követi. Ez azokra a csővezetékekre vonatkozik, amelyek az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból vezetnek a közösség területére, és 2019 után épültek. A rendelet előírja, hogy a vezeték üzemeltetését és a benne szállított gáz értékesítését szét kell választani, és hozzáférést kell biztosítani a vezetékhez a beruházástól független, külső, harmadik beszállítóknak. Ezek a feltételek egyelőre nem teljesülnek az Észak Áramlat-2 esetében, amelynek fő beruházója az orosz Gazpromhoz tartozó, svájci központú Nord Stream 2 AG.

Az évi 55 milliárd köbméter - a már meglévő vezetékpárral azonos - szállítási kapacitású vezetékpár a beruházás bírálói szerint lehetőséget ad Oroszországnak arra, hogy az EU-ba irányuló gázszállításokban kiiktassa Ukrajnát mint tranzitországot. Oroszország továbbá a beruházás révén egyetlen útvonalra terelheti az EU-nak szánt gázszállítmányok 80 százalékát, és domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

Címlapról ajánljuk
Már csak az időpontja kérdéses Keir Starmer bukásának? Gálik Zoltán a lehetséges forgatókönyvekről beszélt

Már csak az időpontja kérdéses Keir Starmer bukásának? Gálik Zoltán a lehetséges forgatókönyvekről beszélt

A közvélemény-kutatások eredményei és a „politikai rezgések” alapján a Budapesti Corvinus Egyetem docense arra számít, hogy Keir Starmer elveszíti a kormányfői tisztséget. Nem biztos, hogy egyik napról a másikra kell távoznia, Gálik Zoltán inkább azt valószínűsíti, hogy egy hosszabb eljárás végén lesz vezetőcsere a Munkáspárt élén. Sokan úgy vélik, Nigel Farage pártja, a Reform UK lehet a nagy nyertese ennek az időszaknak, de a szakértő felhívta a figyelmet egy komoly ellentmondásra velük kapcsolatban.

Jótékony célra ajánlották fel a végkielégítésüket a távozó kormánytagok

Az új kormánynak minden lehetősége megvan arra, hogy naprakész, pontos adatokból dolgozzon, az előző kabinet mindent megtett, hogy rendezett állapotban adja át az országot – közölte Gulyás Gergely, korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön, a Facebook-oldalán élőben közvetített sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
Váratlan tervet dobott be Trump: egy egész országot kebelezne be Amerika – Ha ez így megy tovább, nagyon csúnya vége lehet

Váratlan tervet dobott be Trump: egy egész országot kebelezne be Amerika – Ha ez így megy tovább, nagyon csúnya vége lehet

Donald Trump amerikai elnök a hét elejen kifejezetten aktív volt Truth Social-oldalán, több mint négy tucatszor posztolt hétfő este tíz és kedd reggel nyolc óra között. Kedd délutáni bejegyzései közül az egyik azonban még a szokásosnál is nagyobb visszhangot keltett: megosztott ugyanis egy képet, amelyen Venezuela területe az amerikai zászlóba burkolózott, felette pedig az „51. állam felirat” állt. Ennek előzményeként a Fox News egyik műsorvezetője hétfőn beszámolt arról, hogy az elnök elmondta neki, „komolyan fontolgatják”, hogy hivatalosan betagolják Venezuelát az Egyesült Államokba. Trump ezt az ország 40 ezermilliárd dollárosra becsült olajkészletével és azzal indokolta, hogy „imádják őt” a venezuelaiak. Megvizsgáltuk, mekkora a realitása, hogy megvalósuljon Trump sokadjára elővett ötlete, és egyáltalán miért dobhatta be megint ezt az elnök.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×