Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Moszkva, 2017. február 21.Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Margot Wallström svéd külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén Moszkvában 2017. február 21-én. (MTI/EPA/Szergej Csirikov)
Nyitókép: Szergej Csirikov

Moszkva "ukrán témájú" üzenetet küldött Washingtonba

"Nincsenek agresszív terveink" - ez áll az üzenet középpontjában.

Oroszország tájékoztatta az Egyesült Államokat arról, hogy nincsenek agresszív tervei Ukrajnával szemben - jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára kedden a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapnak nyilatkozva.

"Az amerikai félhez intézett azon felhívásaink ellenére, hogy

fejezze be a dezinformáció terjesztését

mind a tömegtájékoztatási eszközökben, mind az európai partnerekkel történő kapcsolattartásban, ebben nem történt változás" - nyilatkozott.

Patrusev ennek okát abban látta, hogy Washington Moszkva állítólagos agresszív terveire hivatkozva újabb szankciókat kíván bevezetni Oroszország ellen és fegyvert szállítana Ukrajnának. Az orosz tisztségviselő szerint az ukrán határ közelében nincsenek indokolatlan orosz csapatmozgások és nem tervezett gyakorlatok. Hozzátette, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a NATO és Ukrajna csapatainak mozgását a határai közelében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a brazil hivatali partnerével Carlos Alberto Francával közösen megtartott moszkvai sajtótájékoztatón sérelmezte, hogy

a NATO "jelentős alegységeket és haditechnikát" dob át az orosz határok közelébe, Ukrajnában, a Donyec-medencében pedig erőket és erőket vontak össze

"egyre nagyobb számú nyugati kiképző támogatása mellett".

Lavrov szerint a nyugati országok évek óta "oroszellenes lépésekre provokálják" Kijevet, amely "katonai kalandokra ragadtathatja magát". Kifejezte reményét, hogy "a jelenlegi kijevi rezsim nem követi Szaakasvili útját".

Az orosz diplomácia vezetője Miheil Szaakasvili georgiai elnökre utalt, aki 2008-ban kísérletet tett rá, hogy katonai erővel hódítsa vissza a szakadár Dél-Oszétiát. A konfliktusba Moszkva beavatkozott a georgiai kormányerőkkel szemben, majd elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Ezt rajta kívül csak Nicaragua, Venezuela, Vanuatu és Nauru tette meg. A két köztársaságot Georgia továbbra is saját területének tekinti.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×