Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az Európai Unióba igyekvő migránsok a lengyel határnál, a kuznicai átkelőnél, a fehéroroszországi Grodno környékén 2021. november 15-én. Az Európai Unió külügyminiszterei november 15-én újabb szankciókat határozhatnak el a fehérorosz vezetés ellen, amiért feltételezések szerint az országba csábítja a migránsokat, hogy onnan Lengyelország és az Európai Unió területére menjenek át illegálisan.
Nyitókép: MTI/AP/BelTA/Okszana Mancsuk

Lengyel–fehérorosz határ: Varsó fegyverhasználattól tart

Fokozott készültséget szorgalmazott az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán Andrzej Duda lengyel elnök, miután a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel tárgyalt Brüsszelben.

A közös sajtóértekezleten Duda a lengyel–fehérorosz határon folytatódó migránsválság kapcsán úgy értékelte: semmi sem utal arra, hogy csökkenne a feszültség. Elmondta: Varsó attól tart, hogy a határsértési próbálkozásokkal együtt járó fehérorosz provokációk során fegyverhasználatra is sor kerülhet akár a migránsok, akár a fehérorosz határőrök részéről.

A lengyel elnök szerint a fehérorosz oldalról folytatott hibrid támadás mellett erősödő orosz katonai aktivitás is észlelhető Lengyelország keleti határai közelében, konkrétan az Oroszországhoz tartozó, de attól területileg elkülönült Kalinyingrádi területen, Fehéroroszországban és az orosz-ukrán határnál.

Mindezért szükség van a NATO fokozott figyelmére, arra, hogy legalább átmenetileg megerősítenék a térség megfigyelését, valamint a Baltic Air Policing fedőnevű, a három balti államban folytatott missziót, illetve a szövetség keleti szárnyán telepített nemzetközi alakulatok készültségét – mondta Duda.

Jens Stoltenberg beszédében hangsúlyozta: Lengyelország elkötelezett NATO-tagország, jelentősen hozzájárul a szövetségesek közös védelmi célkitűzéseihez, a védelmi költségvetéshez, és misszióival segíti a légi és tengeri járőrözést, ahogy a NATO is több nemzetközi alakulattal jelen van az országban.

A NATO-főtitkár elmondta, hogy a lengyel elnökkel egyeztetve áttekintették a jelenlegi kihívásokat: az orosz katonai csapatösszevonásokat az ukrán határon, továbbá a migrációs válsághelyzetet a lengyel, lett és litván határokon.

Stoltenberg a szövetségesek teljes szolidaritásáról biztosította Lengyelországot, és határozottan elítélte az Aljakszandr Lukasenka vezette fehérorosz rezsim "cinikus és embertelen" módszerét, amellyel védtelen embereket használ fel arra, hogy nyomást gyakoroljon a szomszédos országokra.

Mint mondta, az elmúlt hetekben aggasztóan és szokatlan mértékben megnőtt az orosz fegyveres erők koncentrációja Ukrajna határainál, és ezt

a helyzetet Moszkva agresszív retorikája és dezinformációs tevékenysége csak tovább szítja.

Felhívta az orosz vezetés figyelmét, hogy tegye átláthatóvá katonai műveleteit, és törekedjen a feszültség enyhítésére.

"A szövetségesek továbbra is éberen, szorosan figyelemmel követik a fejleményeket, és minden lehetséges politikai és gyakorlati segítséget felajánlanak Ukrajna számára" – jelentette ki a NATO-főtitkár. Hozzátette: ez nem jelent semmilyen fenyegetést Oroszország számára, de Ukrajnának joga van megvédenie magát az agresszió ellen.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×