Hétfőn kezdődött a magyar és a lengyel kormány keresetének tárgyalása az unió luxemburgi bíróságán. A per kezdeményezői azt kifogásolják, hogy az uniós pénzek tagállami kifizetését úgynevezett jogállami kritériumok teljesítéséhez akarják kötni. A magyar kereseti kérelem lényege az, hogy egyik részről nem megfelelő jogalapon, másik részről nem megfelelő eljárásban született meg az a döntés, amellyel az erről szóló rendeletet elfogadták – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kende Tamás nemzetközi jogász.

Mint fogalmazott, pontosan nem lehet tudni, mit tartalmaz a magyar kérelem, mert ez nem nyilvános, bizonyos fokig majd az eljárást végén, az ítéletből lehet megtudni, hogy mik voltak a felek kérelmei.

"Az Európai Bíróság gyorsított eljárásban dönt. Nagyjából arra lehet számítani, hogy esetleg az év végén, de még valószínűbb inkább, hogy január végén születik ítélet" – mondta Kende Tamás, a főtanácsnoknak december 10-ig van határideje, hogy véleményt adjon, utána legfeljebb két hónap a döntés.

A várható döntésről a nemzetközi jogász úgy nyilatkozott, hogy a bíróság gyakorlata ebben a kérdésben viszonylag kiforrott.

"A várakozás az, hogy a bíróság a bizottságnak fog igazat adni,

és a magyar-lengyel kereseti kérelmet inkább egy olyan politikai kompromisszumnak tekinti, amellyel Magyarországnak és Lengyelországnak adtak egy évet arra, hogy elhúzzák ennek a jogszabálynak a hatályba lépését" – vélekedett a szakember.

Azt azonban nem zárja ki, hogy a kereseti kérelem egyes részkérdéseiben a bíróság elfogadja a magyar kormány érvelését.

"A bíróság nem alapvetően elfogult., de azt mondják a bíróságról, hogy általában integrációpárti, szemben a magát szuverenitásának nevező Magyarországgal és Lengyelországgal. Őszintén szólva Magyarország és Lengyelország nem feltétlenül baráti közegben mozog ebben az eljárásban, ennek ellenére nem kizárható, ha valamilyen súlyos eljárási hiba történt vagy ha valamilyen egyéb nagyszerű érvet kitalált a magyar állam, akkor abban a kérdésben nyerhet is. Volt már erre példa" – mondta Kende Tamás.

Lengyelország: három út maradt

Az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal – mondta ki a múlt héten a varsói alkotmánybíróság Mateusz Morawiecki kormányfő márciusi indítványára. Kende Tamás felidézte, hogy a lengyel alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy az uniós alapszerződés első, a negyedik és a tizenkilencedik szakasza beleütközik a lengyel alkotmányba, és ezért ezeket a szabályokat nem lehet alkalmazni.

"Ez azért érdekes, mert ezzel ténylegesen az unió alapjait kérdőjelezi meg a lengyel alkotmánybíróság, mert az első cikk az unió céljait fogalmazza meg a lehető legáltalánosabb formában. A negyedik cikkben az úgynevezett lojális együttműködésről van szó, arról, hogy a tagállamok és az unió együttműködnek egymással, és a 19. cikk pedig arról szól, hogy a bíróságoknak hatékonyan kell működniük, és a bíróságok függetlenek. Az utóbbi esetben azt mondja a lengyel alkotmánybíróság, hogy az Európai Unió bíróságának semmi köze ahhoz, hogy a lengyel bíróságok függetlenek-e vagy sem, és ez nagyon messze visz" – mondta a nemzetközi jogász.

Ennek kapcsán felidézte, hogy 2004-ben a lengyel alkotmánybíróság már foglalkozott a csatlakozási szerződés és a lengyel alkotmány kapcsolatával, és akkor azt mondta ki, ha a lengyel alkotmány vagy a lengyel jogszabályok beleütköznének az uniós jogba, akkor

alapvetően három lehetőség van: az uniós jogszabályt változtatják meg, a lengyel jogszabályt változtatják meg, vagy Lengyelország kilép az unióból.

"Ha ez akkor igaz volt, akkor most is ez a három lehetséges kimenet van" – vélekedett Kende Tamás, de párhuzamot vont a német alkotmánybíróság döntéseivel is, amely több esetben is azt mondta ki, hogy az uniós jognak az elsőbbsége a német joggal szemben feltételes vagy bizonyos fokig korlátozott, de azt is mondta, ez a feltételesség egy bizonyos ideig tart.

"A német alkotmánybíróság egy úgynevezett ultravires helyzetre tartja fönn még most is a hatáskörét. Abban az esetben van felülvizsgálati joga, ha az uniós bíróság, illetve az uniós jogalkotó nyilvánvalóan túllépné a hatáskörét. Ha megnézzük a lengyel alkotmánybírósági ügyet, ez nem ez az eset, nem azt mondja, hogy konkrét döntés ellentétes, nem volt hatásköre benne az Európai Bíróságnak és nem lehet a bíróság ítéletét alkalmazni" – mondta Kende Tamás.