Infostart.hu
eur:
363.07
usd:
307.83
bux:
137709.61
2026. április 17. péntek Rudolf
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter interjút ad az Associated Press amerikai hírügynökségnek az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2021. szeptember 23-án.
Nyitókép: MTI/AP/John Minchillo

Szijjártó Péter: a kárpátaljai magyarok jogainak megsértése elfogadhatatlan

Magyarországnak semmi köze az orosz–ukrán-konfliktushoz – ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette ki Strasbourgban, amikor az egyik kijevi tévé riportere a Budapest és Kijev között kialakult vitáról kérdezte.

Csalódottságának adott hangot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy Ukrajna megkérdőjelezi Magyarország azon jogát, hogy biztosítsa a saját energiaellátását. Erről a tárcavezető Strasbourgban beszélt ukrán újságíróknak.

Ukrajna nehezményezte, hogy Magyarország 10+5 éves megállapodást kötött a Gazprommal, és a gázvásárlási szerződésben az orosz vállalat nem Ukrajnán keresztül szállítja az évi 4,5 milliárd köbméter gázt. Az ukrán fél emiatt az Európai Bizottsághoz is fordul, hogy állapítsa meg, hogy megfelel-e a magyar-orosz gázszerződés az európai energiaügyi szabályoknak, és mindkét fél bekérette a másik ország nagykövetét.

Szijjártó Péter Strasbourgban az mondta ukrán újságíróknak, hogy mindig barátian közelített Ukrajnához, például lélegeztetőgépeket vitt az országba, vagy orvosi eszközökkel segítették a koronavírus járvány elleni küzdelmet, és mindig kiállt Ukrajna területi integritása mellett.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország blokkolja Ukrajna NATO-csatlakozását, Szijjártó Péter úgy válaszolt, hogy amíg a magyar nemzeti kisebbség nem kapja vissza a jogait, addig Magyarország nem tudja támogatni a NATO–Ukrajna-tanácsülések miniszteri szintű megrendezését.

Egyértelmű volt a helyzet az oktatási törvény hatálybalépése előtt, ha visszatérnek az azelőtti állapotokhoz, akkor minden rendben lesz

– fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Teljesen nonszensznek nevezte Szijjártó Péter azt a felvetést, amely a Krím-félsziget annektálásához hasonlóan azt a jövőképet vázolta, amely szerint majd egyszer, tíz év múlva Magyarországon lehet egy olyan kormány, amely magáénak akarnák Kárpátalját azért, mert ott többségében magyarul beszélnek az emberek. A külgazdasági és külügyminiszter ezt a megközelítést revizionizmusnak nevezte és visszautasította. Hozzátette: Magyarországnak semmi köze sincs Oroszország és Ukrajna konfliktusához.

A kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának, és az ő jogaiknak a megsértése teljesen elfogadhatatlan, csupán azért, mert egy másik országgal konfliktusban áll Ukrajna – fogalmazott Szijjártó Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Nem tart igényt a Tisza Párt a korábbi ciklusokhoz hasonló arányú parlamenti alelnöki pozíciókra, és megígérte: véget ér a pénzszórás a parlamentben, erről számokat is nyilvánosságra hozott. Sulyok Tamás korrektségére számít abban, hogy először vele közli az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel napját, az eskütétel egyébként a Szent Korona előtt lesz, elhangzik a székely és a magyar Himnusz is. Kiderült: Kármán András pénzügyminiszter lesz, Kapitány István pedig gazdasági. Megerősítette Magyar Péter azt is, hogy már folyamatban van a megválása EP-képviselői mandátumától, így tudja csak letenni a hivatali esküt miniszterelnökként.

Magyar csúcskatonák indultak Faranciországba

Az Orion 2026 nevű gyakorlat áprilisi szakaszában NATO-parancsnokság alatt több ezer katona, mintegy 1800 harcjármű, több tucat helikopter és több száz pilóta nélküli eszköz gyakorlatozik együtt. Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke csütörtökön utazott el Lille-be, ahol informális egyeztetéseket folytat vezérezredesekkel, NATO-parancsnokokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Harmadik ország – második prioritás?

Harmadik ország – második prioritás?

A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának kérdése az elmúlt hónapokban több szempontból is a politikai pártok kiemelt kampánytémájává vált. A választások lezárultával várható, hogy a jelenlegi szabályozások átalakítása rövid távon az új kormányzat napirendjére kerül, azonban a gazdaságnak az átmeneti időszakban is szüksége van az erőforrásokra – főként, ha az évek óta várt fellendülés és a folyamatban lévő nagyberuházások szériagyártása elkezdődik. Rövid távon jelentősen felértékelődhet a magyar munkaerő, hosszú távon azonban elengedhetetlen egy átgondolt, piaci alapon működő és nemzetgazdasági célokat támogató keretrendszer szerint működő gyakorlat kialakítása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×