Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter interjút ad az Associated Press amerikai hírügynökségnek az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2021. szeptember 23-án.
Nyitókép: MTI/AP/John Minchillo

Szijjártó Péter: a kárpátaljai magyarok jogainak megsértése elfogadhatatlan

Magyarországnak semmi köze az orosz–ukrán-konfliktushoz – ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette ki Strasbourgban, amikor az egyik kijevi tévé riportere a Budapest és Kijev között kialakult vitáról kérdezte.

Csalódottságának adott hangot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy Ukrajna megkérdőjelezi Magyarország azon jogát, hogy biztosítsa a saját energiaellátását. Erről a tárcavezető Strasbourgban beszélt ukrán újságíróknak.

Ukrajna nehezményezte, hogy Magyarország 10+5 éves megállapodást kötött a Gazprommal, és a gázvásárlási szerződésben az orosz vállalat nem Ukrajnán keresztül szállítja az évi 4,5 milliárd köbméter gázt. Az ukrán fél emiatt az Európai Bizottsághoz is fordul, hogy állapítsa meg, hogy megfelel-e a magyar-orosz gázszerződés az európai energiaügyi szabályoknak, és mindkét fél bekérette a másik ország nagykövetét.

Szijjártó Péter Strasbourgban az mondta ukrán újságíróknak, hogy mindig barátian közelített Ukrajnához, például lélegeztetőgépeket vitt az országba, vagy orvosi eszközökkel segítették a koronavírus járvány elleni küzdelmet, és mindig kiállt Ukrajna területi integritása mellett.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország blokkolja Ukrajna NATO-csatlakozását, Szijjártó Péter úgy válaszolt, hogy amíg a magyar nemzeti kisebbség nem kapja vissza a jogait, addig Magyarország nem tudja támogatni a NATO–Ukrajna-tanácsülések miniszteri szintű megrendezését.

Egyértelmű volt a helyzet az oktatási törvény hatálybalépése előtt, ha visszatérnek az azelőtti állapotokhoz, akkor minden rendben lesz

– fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Teljesen nonszensznek nevezte Szijjártó Péter azt a felvetést, amely a Krím-félsziget annektálásához hasonlóan azt a jövőképet vázolta, amely szerint majd egyszer, tíz év múlva Magyarországon lehet egy olyan kormány, amely magáénak akarnák Kárpátalját azért, mert ott többségében magyarul beszélnek az emberek. A külgazdasági és külügyminiszter ezt a megközelítést revizionizmusnak nevezte és visszautasította. Hozzátette: Magyarországnak semmi köze sincs Oroszország és Ukrajna konfliktusához.

A kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának, és az ő jogaiknak a megsértése teljesen elfogadhatatlan, csupán azért, mert egy másik országgal konfliktusban áll Ukrajna – fogalmazott Szijjártó Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×