Afganisztán keleti részén, Nargarhar provinciában gyermeket szülni ma egészen más, mint egy bő hónapja volt. Rabia harmadik gyermekének adott életet egy kis kórházban, de azt mondja, mostani szülésélménye borzalmas a korábbiakkal összehasonlítva. Nem tudtak neki semmilyen gyógyszert, akár fájdalomcsillapítót és élelmet sem adni, miközben 43 Celsius-fokos szülőszobán hozta világra gyermekét, az intézmény ugyanis áramellátás nélkül van hetek óta. A szülés idején nem volt üzemanyag a generátorok működtetésére sem, így szülésznője, Abida a telefonjával világított, miközben Rabia vajúdott.

"Úgy folyt rajtunk a víz, mintha a zuhany alatt állnánk. Munkám során ez volt az eddigi legszörnyűbb élményeim egyike. Fájdalmas elmondani is, de így telik minden napunk a tálib hatalomátvétel óta" - mondta a szülésznő a BBC-nek.

Az anyák egészsége veszélyben

Rabia még így is szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a körülmények ellenére is túlélte a szülést: Afganisztánban

10 ezer nőből 638 életét veszti élveszüléskor.

Volt ez az arány rosszabb is, de a 2001, az amerikaiak az országba érkezése óta elért eredmények így hamar elveszhetnek.

Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) becslése szerint ha az afgán nők nem kapnak segítséget, akkor 2025-ig 51 ezer anyai többlethalálozás mellett 4,8 millió nem kívánt terhesség következhet be.

"Az egészségügyi létesítmények Afganisztán-szerte összeomlanak, az anyai és gyermekhalandósági arányok sajnos növekedni fognak" - mondja Wahid Majrooh egészségügyi miniszter, az egyetlen miniszter, aki Kabul múlt havi eleste óta a posztján maradt. Megfogadta, hogy harcolni fog az afgánok egészségéért, de nehéz küzdelem elé néz. A tálib hatalomátvétel idején a nemzetközi segélyezést is befagyasztották az ország irányában. A segélyszervezetek, legyen szó akár civil kezdeményezésekről, akár a WHO-ról, a kabuli reptér kaotikus működését okolják azért, hogy nem tudják eljuttatni az afgánokhoz az adományokat.

A nők reproduktív egészségét szolgáló életmentő eszközökhöz és gyógyszerekhez való hozzáférés jelentősen sérül. A koronavírus terjedése miatt az időzítés kétszeresen is szerencsétlen. "Nem vagyunk felkészülve a koronavírus negyedik hullámának lehetőségére" - mondja Majrooh.

Mentők sincsenek

Abida munkahelyén a források befagyasztása azt is jelenti, hogy a mentőszolgálatot sem tudják működtetni, mivel nincs pénz az üzemanyagra.

"Néhány nappal ezelőtt egy anya már nagyon közel állt a szüléshez, és sürgősen mentőt kért fájdalmai miatt. Azt kellett mondanunk neki, hogy keressen egy taxit, de nem talált. Mire sikerült találnia egy autót, már túl késő volt ahhoz, hogy beérjen, így az autóban szült, utána pedig több órára eszméletét vesztette a nagy fájdalmak és a rendkívüli hőség miatt. Nem hittük, hogy túléli. A baba is nagyon rossz állapotban volt, és egyikükről sem tudtunk gondoskodni" - mondja Abida.

Szerencsére a nő és újszülött kislánya is túlélte az esetet, három nap után hazaengedték őket a kórházból.

"Éjjel-nappal túlórázunk, hogy befoltozzuk a rendszer hiányosságait, de szükségünk van a pénzre. Az elmúlt hetek drámai eseményei előtt is kétóránként halt meg egy afgán nő szülés közben"

- mondja Natalia Kanem, az UNFPA ügyvezető igazgatója. A szervezet 29,1 millió dollárt kér csak az életmentő gyógyszerek beszerzésére. Bíznak abban, hogy a segítség kétségbeesett igénye miatt biztonságos átjárást biztosítanak majd a létfontosságú orvosi és egészségügyi javak szállításának és a mobil egészségügyi klinikák telepítésének egyaránt.

Minden területen romlanak a nők esélyei

Az UNFPA továbbá aggódik amiatt, hogy a gyermekházasságok növekvő kockázata tovább növeli a halálozási arányt. A fokozódó szegénység, a lányok iskolába járása miatti aggodalom, valamint a militánsok és a lányok, fiatal nők közötti kényszerházasságoktól való félelem súlyosbítja a problémát. Mindemellett a tálibok új, a nőkre vonatkozó korlátozásai tovább bénítják a már amúgy is törékeny hozzáférést az egészségügyhöz nők számára. A nők ráadásul férfi kísérettel mehetnek bárhova is, ami nagyban megnehezíti egy orvosi látogatás megszervezését. A tálibok elvárják, hogy nőket nők lássanak el a kórházakban is: egy névtelenséget kérő szülésznő arról számolt be a BBC-nek, hogy

a tálibok megvertek egy férfi szülészt, mert ellátott egy nőt.

Keleten akkor foglalkozhat férfi orvos nővel, ha még legalább ketten jelen vannak. Ez nagy probléma az országban, ahol így is 4,6 orvos, ápoló és szülésznő jut 10 ezer lakosra, ami ötször alacsonyabb a kritikus létszámnál. A szám most valószínűleg alacsonyabb is már, hiszen sokan elmenekültek, nem véletlen, hogy a tálibok augusztus végén azt üzenték az egészségügyben dolgozó nőknek, hogy térjenek vissza munkájukhoz. A bizalmat visszanyerni ugyanakkor nagyon nehéz lesz, azok esetében is, akiket lehetetlen helyzetbe hozott a tálib hatalomátvétel: egy 35 hetes, programozott császármetszésre előjegyzett nőről is ír a BBC cikke, aki nem tudja elérni orvosát, és nagyon aggódik, mert nem érzi magzatának mozgását.

Fizetés rég nem érkezik

A még dolgozó egészségügyisek három hónapja nem kaptak fizetést, köztük Abida sem. Még két hónapig fogja végezni a munkáját akkor is, ha továbbra sem fizetik meg.

"Úgy döntöttem, megteszem ezt a betegeinkért és a kollégáimért, de finanszírozás nélkül a helyzet nemcsak számunkra, hanem a betegeinknek is aggasztó. Ők nagyon szegények" - mondja.

"Az afgánok sokat hallanak a háborús áldozatokról. De arról kevesen beszélnek, hogy hány nő és csecsemő hal meg a szüléssel összefüggő, megelőzhető halálesetek miatt" - mondja Heather Barr, a Human Rights Watch nőjogi részlegének társigazgatója. Kabulban májusban járva azt tapasztalta, a kórházak igyekeztek mindenen megfogni a pénzt, csak hogy a dolgozóknak fizethessenek, ezért például a szülő nőknek kellett minden lehetséges és szükséges eszközt és felszerelést magukkal vinniük szülésükre.

"Egy nő körülbelül 26 dollárt költött olyan dolgokra, mint kesztyű, sterilizáló folyadék és branül a kézfejbe. Az utolsó pénzét is elköltötte, és hihetetlenül aggódott, mert ha császármetszésre lenne szüksége, saját szikét kellene vennie"

- mondja Barr.

Most azonban a gyógyszerek és az orvosi felszerelések szűkössége azt jelenti, hogy ezeket csak a magán egészségügyi intézményekben lehet megvásárolni, ami sok afgán számára megfizethetetlen lehetőség.

"Olyan közösségekkel van dolgunk, amelyeknek rendkívüli szükségleteik vannak és nagyon kevés forrás áll rendelkezésükre. Katasztrofális egészségügyi vészhelyzettel állunk szemben" - mondja egy afgán orvos, Lodi, aki a nyugati Herat tartomány szegény és elszigetelt falvaiban kezeli a betegeket. A tálib hatalomátvétel óta drámai növekedést tapasztalt az alultápláltság, a vérszegénység, a mentális egészségi zavarok és a szülési komplikációk terén.

Mélyül a válság

"Mielőtt a tálibok hatalomra kerültek, egy klinikán alultápláltságot és vérszegénységet diagnosztizáltak nálam terhességem ideje alatt" - mondja a 28 éves Lina, aki Herat tartomány egyik kis falujában él. Miután a tálibok átvették az irányítást a régió felett, férje - aki pásztor - elvesztette a munkáját. Kevés pénzük miatt és a táliboktól való félelmében Lina nem kereste fel újra a klinikát, amíg el nem kezdett szivárogni a magzatvize.

"A férjem szamáron vitt oda. Egy bába kezelte a komplikációkat, és meg tudtam szülni a kis súlyú babámat" - mondja. Lina nagyon rossz állapotban maradt otthon, jövedelem nélkül nem tudja, hogyan gondoskodjon a gyermekéről.

Sok afgán attól tart, hogy az ország egészségügyi válsága egyre súlyosbodik, és

a legkiszolgáltatottabb emberek, köztük a terhes nők, a friss anyák és a kisgyermekek viselik a legnagyobb terhet.

"A helyzet napról napra rosszabbodik" - mondja Abida, akit most reménytelenséggel töltenek el feladatai. "Senki sem tudja, mi lesz velünk."