Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyaggal, a Comirnaty-vakcinával töltött fecskendők a békéscsabai Réthy Pál kórház oltópontján 2021. július 13-án.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Ilyen ütemezéssel adná a Pfizer a harmadik és a további oltásokat

Ma már egyre több országban döntöttek a hatóságok emlékeztetőoltásokról: Németországban, Chilében és Magyarországon is a harmadik oltásukat kapják az emberek, akárcsak Izraelben.

Egyelőre több helyen még csak a fokozottan veszélyeztetettek vagy az idősek kapnak harmadik oltást, hogy a delta variánssal szemben minél inkább védettek legyenek. Az Egyesült Államok gyógyszerfelügyeleti szerve épp csütörtökön döntött az emlékeztető oltásokról.

A Portfolio a Reuters alapján arról írt, hogy a Pfizer számításai szerint az emlékeztetőoltást 6-8 hónappal a második dózis beadása után kell majd beadni, majd utána folyamatosan hasonló időközönként. Korábbi mérésükről az Infostart is beszámolt, ebben leírták, hogy átlagosan, havonta mennyivel csökken az antitestes védettség szintje.

Miközben a fejlett országok harmadik adag oltásokkal igyekeznek védeni az állampolgáraikat, addig a WHO aggodalmát fejezte ki, amiért ők felvásárolják a vakcinákat, miközben a fejlődő világ vakcinahiányban szenved.

Pfizer-BioNTech és a Moderna együtt 60 milliárd dollár értékben kötött szerződéseket vakcinaszállításra 2021-ben és 2022-ben, ez magában foglalja az emlékeztetőoltásokat is. De még 2023-ban is jelentős bevételre tehetnek szert: a Moderna 7,6, a Pfizer 6,6 milliárd dollár bevételt realizálhat 2023-ban az emlékeztetőoltásokból.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×