A bejelentés szerint a finomított olaj, illetve a fémexportra kirótt büntetőintézkedések feloldása mellett a kommunista rezsim a luxustermékek (egyebek között drága szeszes italok és öltönyök) behozatalát is szeretné elérni.

Az ENSZ, az Egyesült Államok és más országok büntetőintézkedéseket vezettek be Phenjan ellen, megtiltva egyes termékek exportját Észak-Koreába, válaszul az észak-koreai nukleáris és rakétaprogramokra.

A keddi ülésen egyúttal azt is elmondták, hogy Észak-Koreában a hőhullámok okozta szárazság és aszályok miatt a vezetés elrendelte a hadsereg részére félretett rizskészletek megcsapolását.

A zárt ülésen részt vevő Ha Tai Kung parlamenti képviselő szerint Phenjan a háborús időkre félretett rizskészletét csapolta meg, Kim Bjung Ki képviselő pedig azt mondta, a 26 milliós Észak-Koreának körülbelül 5,5 millió tonnányi élelemre van szüksége a lakosság ellátásához, ám a hírszerzés szerint az ország kezd kifogyni a gabonatartalékaiból is.

Elemzők szerint a helyzet leghamarabb csak ősszel, a betakarítás idején javulhat.

A dél-koreai jegybank mindeközben azt közölte, Észak-Korea gazdasága az elmúlt 23 év legnagyobb csapását szenvedte el 2020-ban.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusban, a Koreai Munkapárt központi bizottságának plenáris ülésén elismerte, hogy országában egyre feszültebb az élelmezési helyzet, egyebek között a koronavírus-járvány miatt. Korábban a pandémia okozta nehézségeket egyenesen a kilencvenes évek éhínségéhez hasonlította, amely százezrekkel végzett.

Az elmúlt években Észak-Korea már többször küszködött élelmiszerhiánnyal, ám a járvány előtt a válság súlyosabbra fordulását a Kínán keresztül zajló élelmiszercsempészet megakadályozta. Jóllehet a járvány miatt a két ország hermetikusan lezárta határait, így ez a megoldás jelenleg nem kerülhet szóba, szakértők szerint a phenjani vezetés szövetségesének számító Peking - tartva az éhínség esetén Kínát elözönlő észak-koreai menekültektől - segíteni fog Phenjannak az élelmiszerhiány kezelésében.