Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Varga Judit igazságügyi miniszter interjút ad az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának luxembourgi ülésén 2021. június 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Varga Judit: szokatlanul gyors választ akart az EB, a kormány megadta

Az Európai Bizottság (EB) az Európai Parlament (EP) támogatásával azt akarja, hogy Magyarország engedje be az LMBTQ-aktivistákat és -szervezeteket az óvodákba és az iskolákba – mondta az igazságügyi miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Varga Judit leszögezte: Magyarország ezt nem akarja. "Itt eltaláltunk egy ideget", és noha semmiféle európai normát nem sért a gyermekvédelmi törvény, ez fáj az EB-nek és az EP-nek.

A törvény kapcsán van "egy nagy európai agresszió" a magyar kormány és Magyarország ellen – mondta.

A miniszter közölte, túl vannak az első, igen udvariatlan megkeresésen. Az EB általában két hónapos határidővel szokta a tagállamokat megkeresni, amikor úgy gondolja, hogy valamelyik jogszabálya nincs összhangban az uniós sztenderdekkel, ebben az esetben egyhetes határidőt kaptak.

A június 23-i levélre 30-ig kellett válaszolni, ez meg is történt

– tette hozzá.

Varga Judit azt mondta, "elvi éllel" elutasítják, hogy az EB vagy bármilyen más európai testület írja elő, hogy Magyarországon ki hogyan éljen, hogyan gondolkodjon és a magyar szülők hogyan neveljék a gyermeküket. A válaszuk fő tartalmi gerince ez – közölte.

A miniszter megjegyezte, a kormány nagyon konstruktív és építő párbeszédre törekedett az uniós szervekkel.

Varga Judit elmondta, az EB levelében szinte minden uniós normát megsérteni vél a gyermekvédelmi törvény kapcsán. A magyar kormány visszautasítja ezeket a jogi álláspontokat. Ez nyílt tagállami hatáskör, az Európai Unió Alapjogi Chartája mondja ki, hogy a szülőknek van egyedül joga arra, hogy a gyermek nevelését meghatározza – közölte.

A miniszter szerint látni, milyen politikailag felfokozott környezetben dolgozik az EB, tehát egyértelmű, hogy ezt nem fogják kielégítőnek találni.

Varga Judit szólt arról is, nagyon konstruktív párbeszéd zajlik hónapok óta a helyreállítási tervekről, és az uniós szabályoknak megfelelve állítják össze a magyar helyreállítási csomagot. Ugyanakkor a gyermekvédelmi törvény óta lettek újabb igényei a bizottságnak – mondta, hozzáfűzve: ezt a két dolgot nem lehet összekapcsolni, hiszen a kettőnek semmi köze egymáshoz.

A magyar embereknek járó pénzeket nem lehet ideológiai feltételekhez kötni. Ezt egyértelműen kimondta az állam és kormányfők múlt decemberi megállapodása is – mutatott rá a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×