Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke a varsói parlamentben 2020. április 3-án, miután az egyik kisebbik koalíciós partner, az Egyezmény (PG) párt elnöke azzal a javaslattal állt elő, hogy két évvel halasszák el az államfőválasztást. A május 10-re kiírt választás elhalasztását eredetileg az ellenzéki pártok követelték a koronavírus-járványra hivatkozva, Kaczynski viszont az eredeti időponthoz ragaszkodik, mondván levélszavazatokkal is biztonságos a választás lebonyolítása.
Nyitókép: MTI/PAP/Radek Pietruszka

Újraválasztották Jaroslaw Kaczynskit, a lengyel Jog és Igazságosság párt elnökét

A 72 éves vezető Lengyelország legbefolyásosabb politikusának számít. Többször megerősítette, hogy újraválasztása esetén ez lesz az utolsó pártelnöki időszaka, többet nem vállal.

Elsöprő többséggel újraválasztotta szombaton a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt kongresszusa Jaroslaw Kaczynski pártelnököt.

Ryszard Terlecki, a PiS frakcióvezetője, a szejm alelnöke sajtóértekezletén közölte, hogy 1245 küldött támogatta a pártelnök újraválasztását, 18-an szavaztak ellene, és öten tartózkodtak.

Jaroslaw Kaczynski 2003 januárja óta tölti be megszakítás nélkül a nemzeti konzervatív párt elnöki tisztét. Ikertestvérét, a későbbi államfőt, Lech Kaczynskit váltotta a tisztségben, aki 2001-2003 között volt a PiS elnöke. A pártelnöki megbízatás 4 évre szól.

A 72 éves vezető Lengyelország legbefolyásosabb politikusának számít. Többször megerősítette, hogy újraválasztása esetén ez lesz az utolsó pártelnöki időszaka, többet nem vállal. Ezt az újraválasztását követő beszédében is megerősítette.

Aláhúzta: a lengyelországi életszínvonal az utóbbi időben elkezdte megközelíteni Nyugat-Európáét, és esély van arra, hogy a különbséget a következő években, a PiS vezette koalíció kormányzása alatt véglegesen ledolgozzák.

A tisztújító kongresszust megnyitó délelőtti beszédében Kaczynski összefoglalta a PiS sikereit, de beszélt azokról a hibákról is, amelyek kiküszöbölése nélkül nincs esély a következő választási győzelemre. Ebben az összefüggésben említette a párton belüli ellentéteket, valamint a nepotizmust, mely szerinte nem túl széles körű, de "az ellenzék malmára hajtja a vizet".

Utalva a nemrég meghirdetett országfejlesztő kormányprogramra, a Lengyel Megállapodásra, aláhúzta: ennek köszönhetően

a jelenlegi évtized végén, a következő elején Lengyelország életszívonal tekintetében elérheti az Európai Unió átlagát, néhány évvel később pedig a gazdagabb uniós országok szintjére is kerülhet.

Bejelentette a vidék, a mezőgazdaság fejlesztését célzó új program kidolgozását is.

Megemlítette a média szerepét is a kormányprogramok népszerűsítésében, úgy ítélve meg, hogy a túlsúlyban lévő kormányellenes irányultságú lengyel sajtó álhíreket terjeszt, és hatással van a párt népszerűségére, amely csökkent a legutóbbi választási eredményekhez képest.

Kijelentette, hogy

elszántan törekszik a pártot gyengítő "kis válságok" leküzdésére, a választási győzelemre.

A következő parlamenti választás 2023-ban esedékes Lengyelországban.

A legutóbbi, 2019-es választásokon a PiS a voksok 43,6 százalékát szerezte meg. Júniusi felmérésekben átlagosan 36,5 százalékos támogatottsága volt, vagyis 15 százalékkal több, mint a jelenleg második legkedveltebb tömörülésnek, a Polska 2050 pártnak.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×