eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az uniós elvárásoknak megfelelő tyúkketrecek egy abonyi baromfigazdaságban. Az Európai Bizottság január 26-án felszólított 13 uniós tagországot, köztük Magyarországot, hogy tegyen lépéseket az uniós állatjóléti előírások végrehajtásában tapasztalható hiányosságok felszámolására, azaz tiltsa be a hagyományos ketreces tojótyúktartást. A 2012. január 1-jén hatályba lépett uniós irányelvnek megfelelően a tojótyúkok kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt feljavított ketrecekben tarthatók, s minden egyes tojónak 750 cm2 területet kell biztosítani. A tagállamoknak tizenkét év állt a rendelkezésére a hagyományos tyúkketrecek felszámolására.
Nyitókép: MTI/Mészáros János

Európai Bizottság: jogszabály készül a ketreces állattartás megszüntetésére

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 2023-ig jogszabályt javasol a tenyészállatok ketrecben tartásának fokozatos megszüntetéséről majd betiltásáról, a ketreces állattartás megszüntetését célzó kezdeményezés a hatodik sikeres európai polgári kezdeményezés volt és az első, amelynek esetében az Európai Bizottság jogalkotást indít - közölte az uniós bizottság szerdán.

Az Európai Bizottság közlése szerint úgy határozott, hogy pozitív választ ad End the Cage Age című polgári kezdeményezésre, melynek aláírásgyűjtése 2018 szeptemberében kezdődött.

A brüsszeli testület indoklásában kiemelte: ez a polgári kezdeményezés tükrözi az etikusabb és fenntarthatóbb gazdálkodási rendszerekre való áttérés iránti igényt, beleértve a meglévő uniós állatjóléti szabályok felülvizsgálatát is.

Míg az állatok védelmére vonatkozó hatályos jogszabályok valamennyi haszonállatra vonatkoznak, a ketrecben tartásra vonatkozó szabályok csak a tojótyúkokra, a brojlercsirkékre, a kocákra és a borjakra terjednek ki. Az európai polgári kezdeményezésre adott válaszában a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy

2023 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő a ketrecrendszerek használatának a kezdeményezésben említett valamennyi állat esetében történő fokozatos megszüntetésére és végleges betiltására vonatkozóan

- közölték.

Mivel a ketrecek használatának megszüntetése szükségessé teszi a jelenlegi gazdálkodási rendszerek megváltoztatását, az Európai Bizottság egy 2022 vége előtt elkészíteni tervezett hatásvizsgálatban figyelembe fogja venni a meghozható intézkedések társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait, valamint az állatjólét szempontjából jelentkező előnyöket. Ezzel összefüggésben legkésőbb 2022 elejéig nyilvános konzultációt indít. A bizottság értékelni fogja, hogy megvalósítható-e a 2027-től hatályba lépő jogszabály javaslatának kidolgozása.

(A nyitóképen: Az uniós elvárásoknak megfelelő tyúkketrecek egy abonyi baromfigazdaságban. Az Európai Bizottság 2012. január 26-án felszólított 13 uniós tagországot, köztük Magyarországot, hogy tegyen lépéseket az uniós állatjóléti előírások végrehajtásában tapasztalható hiányosságok felszámolására, azaz tiltsa be a hagyományos ketreces tojótyúktartást. A 2012. január 1-jén hatályba lépett uniós irányelvnek megfelelően a tojótyúkok kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt feljavított ketrecekben tarthatók, s minden egyes tojónak 750 cm2 területet kell biztosítani. A tagállamoknak tizenkét év állt a rendelkezésére a hagyományos tyúkketrecek felszámolására.)

RMDSZ: a Minority SafePack is megérdemelte volna

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében üdvözölte a bizottsági bejelentést, ugyanakkor elkeserítőnek nevezte, hogy a testület jogalkotást indít az állatok jogainak védelmében, de az őshonos európai kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmét sürgető Minority SafePack európai polgári kezdeményezés (MSPI) esetében ezt megtagadta. Amíg az Európai Bizottság igent mond az állatok jogaira, addig nemet mond a kisebbségi jogokra - húzta alá.

"Az uniós bizottság döntése alapján az őshonos nemzeti közösségek ügyében született határozat nem csupán jogilag és szakmailag hibás, de méltatlan, diszkriminatív és rendkívül cinikus is" - fogalmazott.

Kiemelte: az RMDSZ kezdeményezésére és az FUEN koordinálásával indított Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezés ötven millió, kisebbségben élő uniós állampolgár jogairól szól, azonban - szavai szerint - az uniós bizottság azt nem tartotta eléggé fontos ügynek.

Emlékeztetett: miután az Európai Bizottság januárban úgy döntött, nem kezdeményez jogalkotást a Minority SafePack javaslatai alapján, a kezdeményezők az Európai Unió luxembourgi székhelyű Törvényszékéhez fordultak, a bizottsági döntés semmissé nyilvánítását kérve. Az Európai Bizottság asztalára hamarosan újabb kisebbségi témájú kezdeményezés kerülhet, hiszen az aláírások hitelesítését követően a nemzeti régiók támogatásáért indított kezdeményezéssel is foglalkozniuk kell - tette hozzá Vincze Loránt.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×