Az amerikai biológus volt korábban az egyik legharcosabb támogatója annak a teóriának, hogy a koronavírus a vuhani laborban született meg génmódosított patogénként, majd innen került ki és szabadult el, írja a The Guardian. David Baltimore májusban az Atomtudósok Közlönyében fogalmazott úgy, hogy a koronavírus genomjának egy bizonyos jellemzője, a furinhasadási hely füstölgő pisztolyként támasztja alá azt az elméletet, hogy a vírust egy laboratóriumban tartották, majd az onnan kiszabadult.

"Ezek a jellemzők erőteljes kihívást jelentenek a SARS2 természetes eredetére vonatkozó elképzeléssel szemben" - mondta akkoriban.

Most sokkal szelídebben fogalmazott: kutatótársai mellett a Nature-nek és az LA Times-nak is azt nyilatkozta,

nem kellett volna a füstölgő pisztoly kifejezést használnia,

és hogy jelenleg még nem tisztázott, hogy természetesen keletkezett-e vírus, vagy másképp. Az LA Times-nak a következőket írta:

"Enyhítenem kellett volna a füstölgő pisztoly kifejezésen, mert nem hiszem, hogy a furinhasadási hely bizonyítja a vírus eredetét, de amit mondtam, az így hangzik. Úgy vélem, nagyon nehéz eldönteni, hogy a szekvencia természetes úton vagy molekuláris manipulációval került-e bele, de nem zárnám ki egyik eredetet sem."

A Nature-ben pedig úgy fogalmazott: vannak egyéb lehetőségek is a keletkezésre, amelyeket alaposan ki kell vizsgálni.

Szaktekintélyének köszönhetően Baltimore eredeti kijelentése nagy érdeklődést alapozott meg a laborteória irányába, és ezt csak erősítette, hogy amerikai információk szerint a vuhani laborban 2019 őszén három tudós is megbetegedett egy ismeretlen kórral, melynek tünetei az influenza és a koronavírusra egyaránt emlékeztettek. Ennek hatására Biden elnök is szorgalmazza, hogy 90 napon belül az amerikaiak gyűjtsenek össze minden fellelhető információt a vírus eredetéről, illetve felszólította a WHO-t arra, hogy politikamentesítse a vírus eredetének vizsgálatát.

Az egyik legfontosabb tudományos vita arról szólt, hogy

a vírus furinhasadási helye van-e annyira újszerű, hogy csak emberi manipulációval jöhetett létre, nem pedig természetes módon.

Az utóbbi elméletet alátámasztva egyes tudósok rámutatnak, hogy ugyanez a funkció más gyakori koronavírusokban is előfordul, köztük a megfázást okozó vírusokban, és hogy a koronavírusok családfáján is időszakosan jelenik meg.

Baltimore pontosítására akkor került sor, amikor a Nature-ben megkérdőjelezték egy másik, a koronavírussal kapcsolatos állítását, miszerint a furinhasadási helyén található szegmens kódolása általában nem fordul elő vírusokban, ám egy tudóstársa rámutatott, hogy ugyanez a kódolás a SARS-vírus jellemzője is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!